Fekete László, a BTH ügyvezető igazgatója elmondta, az intézmények vállalják, hogy legalább egy idegen nyelven – angolul – készítenek honlapot, és feliratot a tárlatokhoz. A BTH pedig promóciós lehetőségeivel – kiadványokkal – segíti a kínálat népszerűsítését, arra a kutatásra alapozva, amelyet a Budapestre látogató turisták megkérdezésével készítettek – tette hozzá Fekete László.
A kulturális igényeket célzó, augusztustól novemberig futó kérdőíves felmérést 6423-an töltötték ki, ebből 5901 online válaszadó volt, és ezen felül. 522-en töltötték ki az információs irodákban valamint a kulturális intézményekben elhelyezett helyszíni kérdőíveket. Az összesített online és offline eredmények alapján a kitöltők 72 százaléka 26 és 35 valamint a 36 és 55 év közötti korosztályba tartozik, mely nagyrészt az aktív keresőképes réteget jelenti. Ezen belül is a 36-és 55 év közötti korosztályba tartozók töltötték ki legtöbben a kérdőívet. Ebben természetesen nagy szerepe van a zömében on-line kitöltőknek, itt egyértelműen látható, hogy ez a korosztály van leginkább internet közelben, ez az a célcsoport is egyben, akik nagyrészt interneten szervezik meg és foglalják le utazásukat, szállásukat, programjaikat.
Az eredményekből egyértelműen látható, hogy az utazás fő motivációja magasan a városlátogatás és a kultúra. A kitöltők túlnyomó többsége (86 százalék) bejelölte a városlátogatást, több mint felük (56 százalék) pedig a kultúrát. A városlátogatást is elsősorban a honlapon böngészők jelölték meg fő motivációként (88 százalék), tehát érdemes erre a célcsoportra a webes felületeken még több kreatív marketingmegoldást alkalmazni. A Budapestre látogató külföldi turisták által az utazás előtt leggyakrabban használt információs csatorna magasan az internet (76 százalék), az útikönyvek (68 százalék), és nagyon meghatározó mindemellett a barátoktól, ismerősöktől begyűjtött információ, tapasztalat is, ezt a kitöltők 47 százaléka bejelölte.
A hatékony marketingkommunikáció kialakításához nagyon lényeges annak meghatározása, hogy miért jönnek a külföldi turisták Budapestre, mik a főváros legjelentősebb vonzerői. Budapest vonzerői közül a kultúra és világörökség végzett a legelső helyen, a válaszadók 82 százaléka megjelölte, ezt követték a fürdők (45 százalék), az épített örökség (40 százalék), valamint jelentős vonzerővel rendelkeznek még Budapesten a rendezvények, fesztiválok, kulturális programok (38 százalék), de nagy szerepe van még a bor és gasztronómiai kínálatnak is (24 százalék). A helyszíni kérdőívek eredményei pedig azt tükrözik, hogy a már Budapesten tartózkodó turistákat az épített örökség még inkább elbűvölte arányaiban.
A kutatás külön vizsgálta a turisták kulturális érdeklődését is, azaz elsősorban milyen kulturális programok, kiállítások iránt nyitottak és mennyire befolyásolja választásukat egy város kulturális kínálata. A kulturális programok közül a múzeumlátogatás rendkívül fontos
elfoglaltsága a turistáknak, a válaszadók 78 százaléka bejelölte, ezt követően pedig a kulturális rendezvények és fesztiválok tűnnek a legizgalmasabbaknak (57 százalék), de jelentős érdeklődés van a néptánc, népzene (21 százalék), a komolyzenei koncertek (19 százalék), az opera (18 százalék) és színház előadások (18 százalék) valamint a könnyűzenei koncertek iránt is.
A kiállítások témáját tekintve talán nem meglepő, hogy a legtöbb szavazatot a klasszikus művészeti témájú kiállítások gyűjtötték (58 százalék), de ezt követően szinte ugyanilyen erős motivációt jelentenek a történelmi témájú tárlatok is (56 százalék), és további jelentős kiállítási téma még a modern művészet (41 százalék), a természettudományi (28 százalék), és a néprajzi (19 százalék). Az érdeklődés intenzitását a múzeumok becsült külföldi látogatottság adataival összevetve látható, hogy e két utóbbinál még további múzeumi potenciál kiaknázására van lehetőség.
A kitöltők 54 százaléka évente többször látogat múzeumot, egy utazás alkalmával pedig 57 százalékuk 1-2 múzeumot, 40 százalékuk pedig 3 vagy annál több múzeumot is meglátogat. A múzeumokban eltöltött idő zömében átlagosan 1-2 óra.
Kulturális rendezvényre, koncertre a válaszadók 57 százaléka évente többször jár, és a válaszadók több mint felét érdekelné nyáron egy beltéri koncertprogram Budapesten. Ez azt mutatja, hogy olyan zárt, légkondicionált kulturális helyszínekre is szükség lenne a nyáron, ahol színvonalas koncertek, előadások részesei lehetnének a fővárosba érkező turisták. A turisták több mint felét (55 százalék) nagyon érdekli, 40 százalékát pedig átlagosan hogy kulturális téren mit kínál egy város.
A kérdőíves felmérés egyik legfontosabb célja, az utazás tervezési módjának és a jegyvásárlási szokásoknak a megismerése. Az on-line kitöltők válaszai alapján kiderült, hogy az utazni vágyók 47 százaléka részben, 40 százaléka pedig teljes egészében megtervezi programját utazása előtt. Érdekes, hogy a helyszíni kérdőívek azt mutatják, hogy a legtöbben nem (38 százalék) vagy csak részben (36 százalék) tervezték meg hogy milyen programokon vesznek részt. Ez azt mutatja, hogy a helyszíni turistatájékoztatásban, a figyelemfelkeltésben, a promóciós munkában vannak még lehetőségei a kulturális és turisztikai szakmának.
A jegyvásárlási szokások az on-line foglalások és vásárlások előretörését jelzik. Az összesített eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók többsége on-line (53 százalék), kisebb hányaduk a helyszínen (24 százalék) és a jegyirodán keresztül (19 százalék) történő vásárlást részesíti előnyben. Figyelemreméltó, hogy a kitöltők 80 százalékát érdekelné olyan kulturális csomag, mely egyszerre több kulturális programot tartalmaz (koncertjegy, múzeumi belépők, opera vagy színházjegy). Ennek üzenete, hogy a kulturális összefogásnak, az intézmények közötti együttműködésnek nagy szerepe lehet a kínálati elemek összekapcsolásában, csomagajánlatok kialakításában is
A turisták Budapest kulturális és turisztikai kínálatának (programok, kiállítások) gazdagságát, és minőségét is jónak, az idegen nyelvi tájékoztatást, és a kiszolgáló létesítmények (mellékhelyiség, pénztár, shop) színvonalát azonban közepesnek ítélték meg a turisták. A helyszínek megközelíthetőségét valamint az ár-érték arányt nagyrészt jónak értékelték.
Kilátások
Az összefogásra minden eddiginél nagyobb szükség lesz idén: a BTH becslése szerint tavaly október óta 15-20 százalékos vendég- és vendégéjszaka szám csökkenést könyveltek el a budapesti szállásadók. Fekete László szerint éppen a két legnagyobb küldő piacon, Németországban és az Egyesült Királyságban a legrosszabbak a gazdasági kilátások. A BTH idén a körülményekhez igazodóan új marketingstratégiát dolgoz ki, amelynek részleteit a későbbiekben ismertetik. Az ügyvezető reméli, hogy mindehhez plusz forrást kaphatnak a fővárostól. A válság hatásainak mérséklésére a környező országok is megemelték a promóciós büdzsét: Bécsben például kizárólag a válság hatásainak mérséklésére 1,5 millió eurót különítettek el.
