Hiába vannak a kiváló termőföldi adottságok, a kelet- és közép-európai térség élelmiszeripara megrekedt a gyenge kereslet és a gyenge kínálat ördögi körében – állítja egy friss, az ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezete koordinálásával készített elemzés. Az anyag elkészítésében hat állam – Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Horvátország – több mint 400 szakembere is részt vett vagy véleményt mondott, a munkát az Európai Bizottság finanszírozta.
A szalámi a ritka kivétel
A tanulmány végkövetkeztetése szerint a térség élelmiszeripara nem tudott kitörni abból a zárt körből, amelyet az alacsony bérek, a drágább, minőségi termékek iránti csekély kereslet és a fejlődésre emiatt képtelen kínálati oldal fémjelez. A lakosság fogyasztási döntéseinél az ár a meghatározó tényező, és amíg ez így van, addig nem lehet arra számítani, hogy az eladók körében minőség szerinti szelekció menjen végbe. A térség szempontjából különösen lehangoló, hogy még ilyen keresleti viszonyok között is nettó élelmiszer-importőrré vált a vizsgált országok többsége.
A szakértői anyag szerint a szabályt erősítő kivételnek számít a magyar szalámi, amely azonban magára maradt, és nem tudott változtatni hazánk leszakadásán. Az elemzés külön is kiemeli, hogy a hajdan az élelmiszeriparára okkal büszke országunk termelése öt év óta csökken. A szakértők rámutatnak, a magyar élelmiszer nemcsak a többi ágazattal, hanem önmaga korábbi pozícióival szemben is hanyatlott: csökkent idehaza a piaci részesedése, gyorsan növekedett az teret veszített a kivitel, emiatt az évtized közepe óta negatív a mérlegünk a feldolgozott termékek forgalmában. A hazai állapotokra jellemző, hogy több nagy nemzetközi élelmiszer-feldolgozó vállalat is itthagyott bennünket.
Fejlesztésekre van szükség
Az elemzett hat ország közül Bulgária, Románia és Horvátország volt képes arra, hogy szakadatlanul és erős ütemben növelje élelmiszer-feldolgozó iparának kibocsátását. Az irányzatban az elemzés jelentős szerepet tulajdonít például annak, hogy a horvátok kifinomult eszközökkel védték a piacukat. Csehország és Szlovákia az erős importversenyben is fenn tudta tartani az ágazat teljesítményét, míg Magyarországon számottevő visszaesés következett be.
A gyenge vásárlóerő, az olcsóság és az erősen mérsékelt minőség ördögi köréből a kitörést a kínálati oldalon kell keresni – hangoztatják a szakemberek. A cégeknek fel kell szerelkezniük a szükséges fizikai és humántőkével, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy alkalmazni kell a feldolgozásban a legkorszerűbb technológiát, és el kell sajátítani a korszerű élelmiszer-ipari ismereteket, mert ez az ízletes, biztonságos és változatos készítmények előállíthatóságának a záloga.
Állami garancia agrárhitelekre
Szakértői szinten tárgyal az agrártárca és a Magyar Fejlesztési Bank egy az élelmiszer-ipari feldolgozóknak szánt, forgóeszköz-finanszírozást támogató, nemzeti forrásból indított és némi állami garanciavállalással megtámogatott hitelprogram kidolgozása érdekében. A konstrukció egy-két héten belül elkészülhet. Szintén a tavaszi munkák finanszírozását elősegítendő, javában zajlik az agrártárcánál az integrátor szervezeteknek szánt hitelprogram kidolgozása is.
