A vízfelhasználás korlátozásának bevezetésére készülnek Los Angelesben az elhúzódó szárazság miatt. Klímaügyi szakértők szerint az ehhez hasonló, sőt annál jóval súlyosabb vészhelyzetek belátható időn belül rendszeresen megismétlődhetnek a globális felmelegedés miatt. És nem csupán az USA nyugati területein – más régiókban szintén megjelenhet vagy fokozódhat a vízhiány, így Magyarországon is.
A most is nedves éghajlatú területeken ugyanis a csapadékmenynyiség további növekedéséhez, a száraz vidékeken pedig további csökkenéséhez és időbeli eloszlásának szeszélyesebbé válásához vezet a globális felmelegedés – egymást váltogatják tehát majd a súlyos aszályok és a nagy áradások.
Magyarország vízgazdálkodási szempontból kiszolgáltatott helyzetben van, mivel a felszíni vizek több mint kilencven százaléka külföldről érkezik – mondta Kolossváry Gábor, az agrártárca szakreferense. Szakértői szinten ezért is fogalmazódik meg, hogy a 2011-es magyar EU-elnökség idején az egyik kiemelt uniós téma a vízgazdálkodás legyen. Az előkészületek több bizottságban is megkezdődtek – fogalmazott a szakreferens.
Ugyanakkor már ez év végéig el kell készíteni a Duna közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervét, amelyben Magyarország mellett tizenhét állam érintett. Kolossváry Gábor szerint ezenkívül – országszintű programként – minél hamarabb ki kell dolgozni egy közmegegyezésen alapuló „vízbiztonsági stratégiát”, amely hosszabb távon stabilizálhatja a hazai élelmiszer-termelést is. Az árvízi biztonság megteremtésén túl ezt szolgálja az úgynevezett Vásárhelyi-terv is, amely ma elsősorban a Felső-Tisza vidékének víztározó-beruházásait fogja össze.
Az aszály kezelésére pedig – egy tavalyi uniós döntés nyomán – olyan akciótervre lesz szükség, amely lehetővé teszi a vízkészletek jobb elosztását és felhasználását akár a nemzetközi vízgyűjtő területeken is.
A víztározók létrehozása csökkentheti az ár- és belvizek kártételeit, miközben a visszatartott vizek csapadékhiányos időszakokban a szárazság elleni küzdelmet is segíthetik. Nálunk – állapította meg a szakreferens – elsősorban a Duna–Tisza közét, az Alföldet, a Kisalföldet és a Dunántúl déli részét fenyegetheti az aszály.
A korábbi felmérések szerint a vízjogilag engedélyezett (fejleszthető) mezőgazdasági terület 300-350 ezer hektárt tesz ki, de ebből a legaszályosabb időszakokban is csak 80-100 ezret öntöztek a gazdálkodók, főként a jelentős többletköltségek miatt. Ezért a további fejlesztések mellett a termelői pluszkiadások csökkentésére is szükség van. Ennek érdekében az agrártárca olyan programot dolgoz ki, amelylyel az öntözéshez felhasznált víz ára és a vízszolgáltatás díja mérsékelhető, illetve az öntözés finanszírozási szerkezete kialakítható – tette hozzá Kolossváry Gábor.
A klímaváltozás hatásaival kapcsolatban ugyanakkor Magyarországra még nem, csak Európa egészére vonatkozóan készítettek átfogó prognózisokat – mondta lapunknak Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóprofesszora. Ezek egyik lényeges megállapítása, hogy a kontinens országainak meg kell akadályozniuk a hőmérséklet nagymértékű emelkedését.
A drámai változások elkerülésére az ipari forradalom idejéhez képest csupán 2, maximum 2,5 százalékos hőmérséklet-emelkedés engedhető meg. Hazánk különösen veszélyeztetett területnek számít, hiszen Magyarországon már egy százaléknál jár az emelkedés, szemben Európa 0,7 százalékos felmelegedésével.
Miközben hazánkban a klímaváltozás következményei elsősorban a mezőgazdaságot fenyegetik, globális szinten hosszú a kedvezőtlen hatásokkal szembesülő ágazatok listája. A számítógépes félvezetők gyártása és a papíripar egyaránt sok vizet igényel, így a szárazabb területeken működő üzemeknek hamarosan meg kell küzdeniük az értékes vízért más felhasználókkal.
A nagy szennyvíz-kibocsátású ágazatokban (például a gyógyszer-, a vegyiparban, a fémiparban vagy a bányászatban) emellett az elhasznált víz megtisztításának céljából várható egyre szigorúbb előírások bevezetése. Ez a cégek szintjén természetesen költségnövekedést eredményez.
A ruházati ipar az alapanyagok drágulására számíthat. A turizmus sok olyan mediterrán területen szorulhat vissza a vízszűke miatt, ahol ma ez a legfontosabb bevételi forrás. Az állattenyésztés is a vesztesek közé kerülhet, mivel jelentősen nőhet a viszonylag vízigényes tevékenységnek számító húselőállítás fajlagos költsége. Fellendülés elé néznek viszont a víztisztítók és a tengervíz-sótalanító berendezések gyártói, akárcsak azok az építőipari cégek, amelyek a szaporodó hidrológiai beruházásokra (például a gát- vagy tározóépítésekre) specializálódnak.
A víz ma még a legolcsóbb közüzem a legtöbb térségben. A felhasználók ennek megfelelően nem is takarékoskodnak vele. A pazarlás és a vízhiány együttes következménye pedig a vízfelhasználási díjak jelentős emelkedése lesz.
Védelem
Mintegy 1,2 milliárd forintos pluszforrást biztosít a kormány az ár- és belvíz-védekezési feladatokra – jelentette be Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter.Az összegből 700 millió forint azonnal elkölthető. A tárca eddig 500 milliót fordított a védekezési kiadásokra.
Az összegből 700 millió forint azonnal elkölthető. A tárca eddig 500 milliót fordított a védekezési kiadásokra.
Nagy gond lesz A cégek számára a vízhiány nagyobb gondokat fog okozni, mint az olaj árának tavalyi felfutása – figyelmeztet a befektetési alapkezelőket tömörítő Ceres csoport.
Szerinte egyre világosabb, hogy az olcsó és nagy tömegben rendelkezésre álló tiszta ivóvíz korszakának lassan vége.
Int az EU is Európa agrártermelőinek fel kell készülniük a klímaváltozásra – figyelmeztet az Európai Bizottság áprilisban megjelenő elemzése, amelynek a tervezetét a Reuters szellőztette meg.
E szerint az EU-nak esetleg anyagi támogatást is kell majd adnia, hogy segítse a gazdák alkalmazkodását.
-->
