Forradalom a pénzügyekben
Timothy Geithner pénzügyminiszter az elmúlt napokban fokozatosan „csepegtette” a nagy horderejű javaslatcsomag elemeit, amelynek azonban számos részletét továbbra is homály fedi. Ezek pontosítása a következő hetek, hónapok kongresszusi vitái során várható, miközben Barack Obama elnöknek a jövő heti G20-csúcson nemzetközi szinten is módja lesz koordinálni a szabályozói módosításokat.
A tervezett intézkedések részben a rendszerszintű kockázatokat igyekeznek csökkenteni, részben a befektetők és az ügyfelek biztonságát kívánják növelni, illetve bezárnák a szabályozói rendszeren lévő kiskapukat. A fedezeti alapok és a magántőke-társaságok ellenőrzése vagy a tőzsdén kívüli derivatívák kereskedelmének szabályozása valóságos forradalmat hozhat az amerikai pénzügyi életben. Ezek a szereplők az elmúlt években foggal-körömmel tiltakoztak bármiféle hatósági beavatkozás ellen, ám a válság kezdete óta egyre nőtt azoknak a politikusoknak és szakértőknek a száma, akik tarthatatlannak érzik az eddigi „laissez faire” megközelítést.
Az érintettek egy része is elfogadná a szigorításokat. Az egyik legsikeresebb hedge fund kezelő, John A. Paulson a napokban azt mondta, minden olyan intézkedést támogat, amely megvédi a befektetőket a Madoff-csaláshoz hasonló ügyektől. Egyik kollégája, az Omega Advisorst vezető Leon G. Cooperman viszont a The New York Timesnak úgy fogalmazott: a nagyobb fedezeti alapokra már ma is szigorú regisztrációs és egyéb szabályok vonatkoznak, ezért nem újabb szabályokra, hanem a meglévők betartatására lenne szükség.
A nyitott kérdések között szerepel, hogy a rendszer működése szempontjából fontos pénzügyi cégek ellenőrzését ellátó „szuperfelügyelet” a Fed, a SEC vagy esetleg egy újonnan létrehozandó ügynökség legyen-e. Ben Bernanke Fed-elnök saját intézményének kéri a szerepet, viszont a kormányzati szakemberek és a törvényhozók véleménye megoszlik – írja a Reuters. További kérdés az is, pontosan hogyan határozzák meg a rendszerszempontból jelentős és éppen ezért szigorúbb szabályozás alá vont pénzügyi vállalatok körét.
Tervezett szabályozói módosítások (az Egyesült Államok pénzügyi szektorában)
- Meghatározó vállalatok: A rendszer működése szempontjából fontos bankok és más pénzügyi vállalkozások számára az átlagosnál szigorúbb tőkemegfelelési és likviditási feltételeket szabnak, és egy „szuperfelügyeletre” bízzák az ellenőrzésüket.- Állami beavatkozás: Lehetővé kell tenni, hogy az állam a bankok mellett más csődveszélyben lévő pénzügyi szereplőket (például biztosítókat) is gyorsan irányítása alá vonhasson. Ezen cégeket a szövetségi betétbiztosítási intézet (FDIC) kezelné, amely jogosult lenne a cégek meglévő munka- és egyéb szerződéseinek módosítására.
- Hitelpiacok: Átláthatóbbá teszik és szigorúbban felügyelik az overnight és rövid távú hitelpiacokat.
- Magántőke-társaságok: A nagyobb fedezeti alapok, magántőke-társaságok és kockázatitőke-társaságok tanácsadóinak kötelező regisztrálni magukat a felügyeleti szerveknél, és ezen cégeknek széles körű tájékoztatási kötelezettséget írnak elő.
- Tőzsdén kívüli derivatívák: A hitel-nemfizetési swapok és tőzsdén kívüli derivatívák (OTC-k) kereskedőit felügyelet alá vonják, a szabványos OTC-tranzakciókat egy központi klíringházon keresztül kell lebonyolítani, a nem szabványos ügyleteket pedig be kell jelenteni.
- Pénzpiaci alapok: Szigorítják ezen alapok felügyeletét.
- Bankvezetői juttatások: Megakadályozzák olyan javadalmazási rendszerek alkalmazását, amelyek veszélyes mértékű kockázatvállalásra ösztönzik a vezetőket, és ezzel destabilizálják a gazdaságot.
- Számvitel: A hitelezési veszteségre elkülönített tartalékok elszámolását az egész üzleti ciklusra kiterjesztik; csökkentik a méltányos értéken alapuló elszámolások ciklikus hatásait.
- Adóeltitkolás: Újabb támadást indítanak az adóparadicsomok ellen.
Forrás: Reuters
- Állami beavatkozás: Lehetővé kell tenni, hogy az állam a bankok mellett más csődveszélyben lévő pénzügyi szereplőket (például biztosítókat) is gyorsan irányítása alá vonhasson. Ezen cégeket a szövetségi betétbiztosítási intézet (FDIC) kezelné, amely jogosult lenne a cégek meglévő munka- és egyéb szerződéseinek módosítására.
- Hitelpiacok: Átláthatóbbá teszik és szigorúbban felügyelik az overnight és rövid távú hitelpiacokat.
- Magántőke-társaságok: A nagyobb fedezeti alapok, magántőke-társaságok és kockázatitőke-társaságok tanácsadóinak kötelező regisztrálni magukat a felügyeleti szerveknél, és ezen cégeknek széles körű tájékoztatási kötelezettséget írnak elő.
- Tőzsdén kívüli derivatívák: A hitel-nemfizetési swapok és tőzsdén kívüli derivatívák (OTC-k) kereskedőit felügyelet alá vonják, a szabványos OTC-tranzakciókat egy központi klíringházon keresztül kell lebonyolítani, a nem szabványos ügyleteket pedig be kell jelenteni.
- Pénzpiaci alapok: Szigorítják ezen alapok felügyeletét.
- Bankvezetői juttatások: Megakadályozzák olyan javadalmazási rendszerek alkalmazását, amelyek veszélyes mértékű kockázatvállalásra ösztönzik a vezetőket, és ezzel destabilizálják a gazdaságot.
- Számvitel: A hitelezési veszteségre elkülönített tartalékok elszámolását az egész üzleti ciklusra kiterjesztik; csökkentik a méltányos értéken alapuló elszámolások ciklikus hatásait.
- Adóeltitkolás: Újabb támadást indítanak az adóparadicsomok ellen.
Forrás: Reuters -->
