A tavaly év végi pozitív értékeket nagy év eleji mínusz követte az építőipari termelésben, már korábban jelezték a szakértők, hogy csak átmeneti lehet a fellendülés, amit a projektek év végi lezárása magyarázhatott. Az ágazat termelése 16 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól januárban a nyers, és a munkanaptényezővel kiigazított adat szerint is – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A tavalyi utolsó hónapban még 5 százalékot meghaladó növekedést regisztrált a hivatal. Decemberhez képest pedig 13,8 százalékos szezonálisan kiigazított csökkenést mutatott a termelési volumen. A szektor már három éve zsugorodik, és már a hat évvel ezelőtti szintet sem éri el a kibocsátása.
Bár a KSH is jelezte, hogy ebben az időszakban rendszerint igen alacsony az építőipari aktivitás, tehát az éves alakulásra nézve még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mindenesetre a tendencia egyértelműen nem kedvező. Szerepet játszott még az építések számára a tavalyinál kedvezőtlenebb időjárás is, de a fő irányt az alacsony kereslet határozza meg. A vállalkozási és a háztartási szféra jövedelmei is nagy mértékben csökkennek, és ezen a téren a következő egy évben sem lehet számítani javulásra. Erre pedig ráerősít a pénzpiaci likviditáshiány miatt a hitelhez jutási feltételek szigorodása, az építéseket ugyanis minden másnál nagyobb arányban finanszírozzák kölcsönből.
Mindkét építményfőcsoport termelési volumene visszaesést mutatott a hónap során, de még mindig a magánberuházók által dominált épületépítések esnek vissza jobban (17,6 százalékkal). Az útépítéseket is tartalmazó egyéb építményeknél 8,7 százalékos zsugorodás tapasztalható, ami az állami megrendelések fél éve látható felfutásának megtörését jelzi. Egyelőre még mindig nincs jele, hogy az Európai Uniótól kapott beruházási pénzek érdemben segítenének az építések beindításában, sőt, több úgynevezett nagyprojekt leállításáról és elhalasztásáról is döntött a kormány. A múlt hónapban bemutatott, 1800 milliárd forintos csomag, amelyet a gazdasági tárca állított össze, szintén kérdéses, hogy kisegíti-e az ágazatot, annak jó része ugyanis nem új forrást jelent, hanem már megindított beruházást.
A következő időszakra nézve igen borús képet fest, hogy az építési szerződések állománya már 13,5 százalékos zsugorodást mutat, ezen belül is az épületekre adott megbízások feleződése igazán aggasztó. Az újonnan kötött szerződésekben viszont az egyéb építmények mutatnak óriási, 48 százalékos zuhanást, amit részben a tavaly ugyanilyenkor kötött, nagy volumenű állami megrendelések által okozott bázishatás magyaráz. Az összes új rendelés pedig bő harmadával volt kevesebb a 2008 januárinál.
