Az 1982, de talán inkább 1945 óta tartó globális hitelexpanziónak éljük a korrekcióját, ezen felül pedig tudomásul kell venni, a korábbi tőkeáttételek évtizedekig nem fognak visszaállni - mondta Heim Péter az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő volt elnök-vezérigazgatója a Világgazdaság topmenedzseri minikonferencia-sorozatának előadásán.
A szakember kiemelte: a cél az, hogy az adóssághegy csökkenjen a magánszektorban ez viszont az államadósság -legalábbis átmeneti- emelkedését okozza.
A Makro balance sheet probléma hazánkban a legnagyobb, ami növeli a kockázati prémiumot és csökkenti a potenciális növekedést. "Mindent eladtunk, mégis mi vagyunk a legrosszabb helyzetben" - emelte ki Heim, majd hozzátette: a privatizáció önmagában nem okoz növekedést, ha nem párosul versenyt segítő szabályzókkal és erős állammal. Előbb az utóbbira van szükség és csak később a privatizációra, nálunk ez fordítva történt és félő, hogy fog is történni.
A Zéró államháztartási hiány és a kis állam nem csodaszer, ha nincs összekötve az állam belső megerősítésével és feladatainak újradefiniálásával valamint a verseny kikényszerítésével. Heim Péter ezzel kapcsolatban a Baltikum és Bulgária problémáit, példáit említette. (Lsd 1. sz. grafikon)
Heim szerint Magyarország adósságproblémáit többek között az alacsony foglalkoztatottság, a duális gazaság megléte, a gyenge kkv-szektor és a romló eltaró-eltartott arány, illetve az elöregedés idézi elő.
Ehhez társulnak még a kedvezmények "állami cukorka szinten", a presztízsberuházások, az elégtelen oktatási rendszer, a sok, de kevés jó felsőoktatási intézmény, a gyenge állami struktúrák. Azaz az állam egyre kevésbé képes ellátni az alapfeladatait, ráadásul a közérdek elsődlegessége sem kézenfekvő, hiszen a vállalati lobbik erőteljesen torzítják az állam működését - hangsúlyozta a szakember. (lsd. 2. sz. grafikon)
Heim Péter előadásában beszélt az EU transzferek és közbeszerzések szerepéről is. Kiemelte: noha a nettó EU egyenleg évi 1 százalékponttal a GDP-hez képest javul, mégsem emelkedik a növekedési potenciál. Oka például az alacsony foglalkoztatási szint és magas adók, melyek a romló képzési színvonallal együttesen tolják lefelé a növekedést. Sajnos a beruházási ráta is alacsony, mivel a magánszektor nem lát növekedési lehetőségeket, nem beszélve arról, hogy a jövedelmek csökkennek, repatriálás pedig növekszik. Az sem előnyös Heim szerint, hogy a közbeszerzéseknél nincs favorizálva a kkv szektor.
Heim kiemelte: a lakosság túlfogyasztását vissza kell fogni, bár nem a fogyasztás magas, hanem a jövedelmek alacsonyak. Túl nagy az elvonás és a rendelkezésre álló jövedelemből kevés a megtakarítás. Erre a szakértő egyetlen megoldást lát: növelni kell a rendelkezésre álló jövedelmet és azt lakossági megtakarítássá kell alakítani.
Összegzésképpen Heim megemlítette: a válságból való kilábaláshoz nem lesz elég pár év, jóval több időre lesz szükség a reformok végrehajtásához. Ehhez a lehetőség adott, és ezúttal valóban be kellene tartani, hogy gyökerében kell átalakítani a gazdasági folyamatokat.
