Kilóg a sorból a valutaalap
Meglepően optimistának számít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb globális gazdasági kitekintőjének Magyarországra vonatkozó előrejelzése. Az idei éves GDP-csökkenés mértékében kedvezőbb a kilátásunk, mint például Németországé vagy Csehországé. A magyar mutató 3,3 százalékos mínuszban lehet a nemzetközi szervezet várakozása szerint. Ezzel az európai feltörekvő gazdaságok átlagánál is némileg kedvezőbb helyzetben van az ország, bár a korábban túlfűtött balti országok és a szintén idesorolt Törökország igencsak lehúzza az átlagot. Jövőre viszont már alulteljesítjük az IMF-prognózis szerint a régiót: további 0,4 százalékkal süllyedhet a bruttó hazai termék nálunk, míg a teljes országcsoport már enyhe, 0,8 százalékos emelkedést mutathat.
Szembetűnő az eltérés az IMF és a többi előrejelző jövőképe között. Már a frissen kiadott kormányprogram is 5,5-6 százalékos idei GDP-csökkenéssel kalkulál, de a Reuters legutóbbi felmérése, illetve a kutatóintézetek által kiadott jelentések is csak valamivel kedvezőbb, 4-5 százalék körüli zsugorodással számolnak. A 2010-re vonatkozó IMF-szám viszont közel áll a többiek számításaihoz. Szintén optimista az infláció alakulását tekintve a nemzetközi szervezet, de ezt valószínűleg az indokolja, hogy még kisebb áfaemelésről tudtak a szakértők, mint amit a hét végén a Bajnai-kormány bejelentett. Az idei 3,8, jövőre 2,8 százalékos pénzromlás azonban még ezt figyelembe véve is túl derűlátónak tűnik, tekintve, hogy az év közepi adóemelés hatása áthúzódik 2010-re is. Így pedig nullához közeli áremelkedési ütemre lenne szükség a második fél évben, hogy tartható legyen a 3 százalék alatti éves átlag. A magyar elemzők ugyanis most úgy számolnak, hogy 4 százalékponttal emelheti meg az inflációt az adóváltoztatás. A forintárfolyam gyengesége is állandó nyomást fejt ki az árakra, ezt csak az éles keresletcsökkenés tudja kordában tartani.
A külső egyensúlyra viszont jó hatással lehet a beköszöntött recesszió: a magyar gazdaság külső forrásigénye megfeleződhet az IMF szerint. A tavaly még a GDP 8 százalékát súroló fizetésimérleg-hiányunk az idén 3,9, jövőre pedig 3,4 százalékosra mérséklődhet. Ebben persze szerepet játszik a globális befektetői hangulat változása is, amely már nem finanszírozza a korábbi évekre jellemző intenzitással a feltörekvő gazdaságokat. Mindez viszont jótékonyan hat az adósságpályára is, ebből a szempontból Magyarország messze a legrosszabb helyzetben van a régión belül.
A globális gazdasági válság miatt a pénzügyi kockázatok nagy hangsúlyt kaptak az alap legújabb kiadványában. A készítők kiemelték: valamennyi kelet-közép-európai gazdaságban megemelkedett a befektetők által elvárt hozamprémium, a balti országok után Magyarországon a legnagyobb mértékben. A magyar árfolyamrendszert viszont előnyösnek ítélte meg az alap, kimutatásuk szerint ugyanis a rögzített árfolyamú gazdaságok kockázata sokkal jobban megemelkedett, mint a lebegő rendszert alkalmazóké. Ez a tényező bizonyos esetekben még a devizában történő eladósodásnál is erősebben hatott.
