BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az orosz külügyminiszter kimondta: Ukrajnának annyi, „az orosz medve szétcsap a rózsaszín pónilovacskák között"

Az orosz külügyminiszter megmondta a Nyugatnak, hogy mit csinálhatnak a béketerv-papírjaikkal. Szergej Lavrov nyilatkozata szerint Moszkva, az orosz medve feldühödött, célja immár egyértelmű: megsemmisíteni a terrorista államnak tartott Ukrajnát.

Nagy a baj, ismét besűrűsödtek az események Ukrajna körül. Egy naptári nap leforgása alatt Trump amerikai elnök kétszer is beszélt orosz kollégájával, Putyinnal. Ködös a helyzet Zelenszkij ukrán elnök körül is, aki mögé Matteo Salvinivel szemben beállt Giorgia Meloni olasz kormányfő is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte: Ukrajnát meg kell semmisíteni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter: az orosz medve feldühödött / Fotó: AFP

Közben megjelent az orosz medve is. Rossz hangulatban, és mint Szergej Lavrov külügyminiszter tolmácsolta, megmagyarázva az európaiaknak, hogy mit csinálhatnak a papírjaikkal… Ez tulajdonképpen Ukrajnának (az Ukrán SZSZR jelenlegi formájának) szóló ítélet – írja a RIA Novosztyi. 

Minthogy a kijevi rezsim bizonyította terrorista lényegét, többet vele semmilyen tárgyalások nem lehetségesek. A terroristákkal nem tárgyalnak, hanem megsemmisítik őket 

– idézi a Kreml-közeli médium az orosz külügyminisztert. 

Lavrov kiosztotta a Nyugatot is

Lavrov a lap szerint akár kiutat is felvillanthatott a jelenlegi patthelyzetből, azzal együtt, hogy az orosz álláspont még keményebbé válása tovább rontja a tárgyalásos megoldás amúgy is eléggé csekély esélyeit. A helyzetet így foglalta össze az orosz diplomácia irányítója: 

Putyin és Trump alaszkai találkozóját követően az európaiak növelték a nyomást Moszkvára. Valamilyen megállapodástervezetet fabrikáltak, alkudoztak, élvezték egymás társaságát – rózsaszínű pónilovacska-világukban éltek. Aztán mint az anekdotában, megjelent a medve, és mindent elrontott.

A Putyin elleni dróntámadás háttere 

Zelenszkij esetében viszont egyre sorakoznak a kérdőjelek. Valóban elrendelte volna egyfajta végső, kétségbeesett lépésként Putyin Valdaj-rezidenciájának a megtámadását? Az oroszok szerint 91 – az egyik elnöki székhelyet célzó – drónt lőttek le a rezidencia körzetében a légvédelmi rakéták, a csöves tüzérségi és gyalogsági fegyverek. Ukrajna tagadta a támadás tényét.

  • Az állítólag Ukrajna északi részéből indított 91 drón többségét, 49 drónt még az indítási körzetben, az orosz Brjanszk határmegyében, 100-150 kilométerre az ukrajnai drónfelszálló pályától az orosz légvédelem lelőtt. 
  • Szmolenszk megyében további egy drónt semmisítettek meg. 
  • A fennmaradó 41 drónt a novgorodi nagymegye területén semlegesítette az orosz légvédelem. 
  • A támadó drónok mintegy 150 kilométeres sávban, egymással nagyjából párhuzamosan haladtak a célpont, Putyin Valdaj-rezidenciája felé. 
  • Arról nincs hír, hogy Oroszország elnöke a támadás időpontjában a rezidencián tartózkodott volna.

Moszkva feldühödött és bekeményít

Viszont Moszkvának jól jöhetett az ügy, mert rögvest kijelenthette, hogy ugyan nem lép ki a tárgyalásos megoldási körből, de pozícióját „átértékeli”, ami a megfigyelők szerint Oroszországnak kedvez, és az eddigiekhez képest összehasonlíthatatlanul keményebb álláspontot képvisel majd. 

Ez talán mindennek, így a jelenlegi formájú Ukrajnának is a végét jelentheti. 

Ukrajna sokat, akár mindent elbukhat az új orosz taktika folytán. 

Más szempontból is profitálhattak: Trump amerikai elnök, aki korábban megingani látszott az oroszországi bizonygatások értékelésében, ismét közeledett a Moszkvának előnyösebb, Zelenszkijjel szemben kritikusabb állásponthoz. Ukrajna a Valdaj-rezidencia elleni támadásban új típusú robbanófejeket alkalmazott, amelyek pusztító hatása nagyobb a korábbiaknál – mondta a RIA Novosztyinak Alekszandr Romanyenkov vezérőrnagy, az oroszországi légvédelmi rakétaerők parancsnoka.

Egyre fogy Zelenszkij nyugati támogatása

Zelenszkij nézetei az egyik kulcskérdésben, az ukrán területekről való lemondás kérdésében – amit Moszkvában a katonai realitásokkal szoktak indokolni – alapvetően nem változtak. Igaz, a katonai helyzet sem módosult, továbbra is érvényben van, hogy Oroszország katonai fölényt harcolt ki Ukrajnával, a Kijevet támogató Nyugattal szemben. 

Minimális mértékben, de kétezer emberrel az előző behívási ciklushoz képest 135 ezerre nőtt (18–30 évesig) az Oroszország által 2025 őszén katonai szolgálatra behívottak száma.

Ukrajnában a fő probléma, hogy elégtelen számú a katonaság, ráadásul rosszul kiképzett és egyre inkább motiválatlan a hadsereg. Erre a problémára nincs jó megoldás. Ráadásul szerte a világon csökkent a Zelenszkij-rendszer támogatottsága. Igaz vagy nem, de Moszkva azt állítja, hogy sok nyugat-európai zsoldoskatona mellett vezető NATO-tisztek is életüket vesztették egy Ukrajna elleni orosz légitámadásban.

Ez más szavakkal azt jelenti, hogy 

Oroszország saját bevallása szerint növeli előrenyomulása sebességét – amit Ukrajna cáfol, de bizonyítani nem tud.

Még a kijevi kormányhoz közeli médiumok (mint amilyen a Dzerkalo Tizsnya, zn.ua) is idézik az ugyancsak kormánypárti think-tank, a Deepstate elemzését, amely szerint a Don-medence északi részén, Sziverszk térségében Moszkva csapatai két irányban is előrenyomultak, és több települést elfoglaltak. 

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.