BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az orosz külügyminiszter kimondta: Ukrajnának annyi, „az orosz medve szétcsap a rózsaszín pónilovacskák között"

Az orosz külügyminiszter megmondta a Nyugatnak, hogy mit csinálhatnak a béketerv-papírjaikkal. Szergej Lavrov nyilatkozata szerint Moszkva, az orosz medve feldühödött, célja immár egyértelmű: megsemmisíteni a terrorista államnak tartott Ukrajnát.

Nagy a baj, ismét besűrűsödtek az események Ukrajna körül. Egy naptári nap leforgása alatt Trump amerikai elnök kétszer is beszélt orosz kollégájával, Putyinnal. Ködös a helyzet Zelenszkij ukrán elnök körül is, aki mögé Matteo Salvinivel szemben beállt Giorgia Meloni olasz kormányfő is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte: Ukrajnát meg kell semmisíteni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter: az orosz medve feldühödött / Fotó: AFP

Közben megjelent az orosz medve is. Rossz hangulatban, és mint Szergej Lavrov külügyminiszter tolmácsolta, megmagyarázva az európaiaknak, hogy mit csinálhatnak a papírjaikkal… Ez tulajdonképpen Ukrajnának (az Ukrán SZSZR jelenlegi formájának) szóló ítélet – írja a RIA Novosztyi. 

Minthogy a kijevi rezsim bizonyította terrorista lényegét, többet vele semmilyen tárgyalások nem lehetségesek. A terroristákkal nem tárgyalnak, hanem megsemmisítik őket 

– idézi a Kreml-közeli médium az orosz külügyminisztert. 

Lavrov kiosztotta a Nyugatot is

Lavrov a lap szerint akár kiutat is felvillanthatott a jelenlegi patthelyzetből, azzal együtt, hogy az orosz álláspont még keményebbé válása tovább rontja a tárgyalásos megoldás amúgy is eléggé csekély esélyeit. A helyzetet így foglalta össze az orosz diplomácia irányítója: 

Putyin és Trump alaszkai találkozóját követően az európaiak növelték a nyomást Moszkvára. Valamilyen megállapodástervezetet fabrikáltak, alkudoztak, élvezték egymás társaságát – rózsaszínű pónilovacska-világukban éltek. Aztán mint az anekdotában, megjelent a medve, és mindent elrontott.

A Putyin elleni dróntámadás háttere 

Zelenszkij esetében viszont egyre sorakoznak a kérdőjelek. Valóban elrendelte volna egyfajta végső, kétségbeesett lépésként Putyin Valdaj-rezidenciájának a megtámadását? Az oroszok szerint 91 – az egyik elnöki székhelyet célzó – drónt lőttek le a rezidencia körzetében a légvédelmi rakéták, a csöves tüzérségi és gyalogsági fegyverek. Ukrajna tagadta a támadás tényét.

  • Az állítólag Ukrajna északi részéből indított 91 drón többségét, 49 drónt még az indítási körzetben, az orosz Brjanszk határmegyében, 100-150 kilométerre az ukrajnai drónfelszálló pályától az orosz légvédelem lelőtt. 
  • Szmolenszk megyében további egy drónt semmisítettek meg. 
  • A fennmaradó 41 drónt a novgorodi nagymegye területén semlegesítette az orosz légvédelem. 
  • A támadó drónok mintegy 150 kilométeres sávban, egymással nagyjából párhuzamosan haladtak a célpont, Putyin Valdaj-rezidenciája felé. 
  • Arról nincs hír, hogy Oroszország elnöke a támadás időpontjában a rezidencián tartózkodott volna.

Moszkva feldühödött és bekeményít

Viszont Moszkvának jól jöhetett az ügy, mert rögvest kijelenthette, hogy ugyan nem lép ki a tárgyalásos megoldási körből, de pozícióját „átértékeli”, ami a megfigyelők szerint Oroszországnak kedvez, és az eddigiekhez képest összehasonlíthatatlanul keményebb álláspontot képvisel majd. 

Ez talán mindennek, így a jelenlegi formájú Ukrajnának is a végét jelentheti. 

Ukrajna sokat, akár mindent elbukhat az új orosz taktika folytán. 

Más szempontból is profitálhattak: Trump amerikai elnök, aki korábban megingani látszott az oroszországi bizonygatások értékelésében, ismét közeledett a Moszkvának előnyösebb, Zelenszkijjel szemben kritikusabb állásponthoz. Ukrajna a Valdaj-rezidencia elleni támadásban új típusú robbanófejeket alkalmazott, amelyek pusztító hatása nagyobb a korábbiaknál – mondta a RIA Novosztyinak Alekszandr Romanyenkov vezérőrnagy, az oroszországi légvédelmi rakétaerők parancsnoka.

Egyre fogy Zelenszkij nyugati támogatása

Zelenszkij nézetei az egyik kulcskérdésben, az ukrán területekről való lemondás kérdésében – amit Moszkvában a katonai realitásokkal szoktak indokolni – alapvetően nem változtak. Igaz, a katonai helyzet sem módosult, továbbra is érvényben van, hogy Oroszország katonai fölényt harcolt ki Ukrajnával, a Kijevet támogató Nyugattal szemben. 

Minimális mértékben, de kétezer emberrel az előző behívási ciklushoz képest 135 ezerre nőtt (18–30 évesig) az Oroszország által 2025 őszén katonai szolgálatra behívottak száma.

Ukrajnában a fő probléma, hogy elégtelen számú a katonaság, ráadásul rosszul kiképzett és egyre inkább motiválatlan a hadsereg. Erre a problémára nincs jó megoldás. Ráadásul szerte a világon csökkent a Zelenszkij-rendszer támogatottsága. Igaz vagy nem, de Moszkva azt állítja, hogy sok nyugat-európai zsoldoskatona mellett vezető NATO-tisztek is életüket vesztették egy Ukrajna elleni orosz légitámadásban.

Ez más szavakkal azt jelenti, hogy 

Oroszország saját bevallása szerint növeli előrenyomulása sebességét – amit Ukrajna cáfol, de bizonyítani nem tud.

Még a kijevi kormányhoz közeli médiumok (mint amilyen a Dzerkalo Tizsnya, zn.ua) is idézik az ugyancsak kormánypárti think-tank, a Deepstate elemzését, amely szerint a Don-medence északi részén, Sziverszk térségében Moszkva csapatai két irányban is előrenyomultak, és több települést elfoglaltak. 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.