Forradalmi megoldással győznék le az aszályt a magyar szakemberek – kedvező számokat produkált a homokhátsági projekt
Az elmúlt években egyre nagyobb problémákat okoz Európában az aszály. Ez alól sajnos Magyarország sem kivétel. Bár a többség – főleg nyáron – leginkább a Balaton és térsége miatt aggódik, valójában a gazdák az ország szinte minden részében panaszkodtak már aszálykárokra. Az egyik legrosszabb helyzetben lévő térségben, a Duna–Tisza közi Homokhátságon a magyar szakemberek úttörő megoldást találtak ki a problémára, amely egyelőre működőképesnek bizonyult. Ezzel terjedelmes cikkben foglalkozik az AP News is.
A cikk egyik fő megszólalója Nagyapáti Oszkár magyar mérnök, erdésztechnikus és környezetvédelmi civil szervező, aki a Homokhátság aszályos területeinek vízgazdálkodásáért dolgozik civil kezdeményezések élén.
„Sokkal rosszabb a helyzet, és évről évre romlik. Hova tűnt ennyi víz? Hihetetlen” – mondta a portálnak, miközben az egyre gyorsabban apadó talajvíz nyomait kereste.
Nagyapáti évek óta szomorúan figyeli, hogy a dél-magyarországi régió, amely egykor fontos mezőgazdasági terület volt, egyre szárazabbá válik. Ahol egykor különféle növények és fűfélék borították a mezőket, manapság már széles repedések vannak a talajban, és egyre több a homokdűne, amelyek inkább a Szahara sivatagot idézik, mint Közép-Európát.
A Homokhátságot egyes tanulmányok félszáraz területként írják le – ez a megkülönböztetés inkább Afrika egyes részein, az amerikai délnyugaton vagy Ausztrália belterületén jellemző –, és nagyon kevés csapadék, kiszáradt kutak és egyre mélyebbre süllyedő talajvízszint jellemzi. A European Countryside tudományos folyóirat 2017-es számában a kutatók
- az éghajlati változások,
- a nem megfelelő földhasználat és
- a nem megfelelő környezetgazdálkodás
együttes hatását nevezték meg a Homokhátság elsivatagosodásának okaként, a jelenséget a folyóirat egyedülállónak nevezte a kontinens ezen részén.
A Duna és a Tisza folyók által a korábbi évszázadokban rendszeresen elöntött mezők az éghajlatváltozással összefüggő aszályok és a rossz vízmegtartási gyakorlatok együttes hatása miatt mára szinte teljesen alkalmatlanná váltak a növénytermesztésre és az állattartása egyaránt.
Úttörő megoldással mentenék meg az aszályos területet
Most egy Nagyapáti Oszkár vezette, helyi gazdákból és önkéntesekből álló csoport próbálja megmenteni a régiót és földjeit a teljes kiszáradástól, méghozzá termálvíz segítségével.
„Gondolkodtam, mit lehetne tenni, hogyan hozhatnánk vissza a vizet, vagy hogyan teremthetnénk valamilyen módon vizet a tájban. Eljött egy pont, amikor már úgy éreztem, elég volt. Ekkor kezdtük el a projektünket, melynek keretében elárasztunk néhány területet, hogy a víz a síkságon maradjon” – nyilatkozta az AP-nek Nagyapáti.
A Marispusztai Önkéntes Vízőrzők csoporttal közösen Nagyapáti tavaly tárgyalásokat kezdett a hatóságokkal és egy helyi termálfürdővelabban a reményben, hogy a fürdő túlfolyó vizét – amely általában felhasználatlanul egy csatornába ömlik – a földjeikre terelhetik. A termálvizet nagyon mélyen a föld alól nyerik. A tervek szerint a lehűtött és tisztított vizet egy 2,5 hektáros, alacsonyan fekvő terület elárasztására használnák fel, ezzel utánozva a folyók csatornázásával megszűnt természetes árvízciklust.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egy 2024-es tanulmánya kimutatta, hogy a régióban a felszíni levegő szokatlanul száraz rétegei megakadályozták, hogy az érkező viharfrontok csapadékot hozzanak. Így a frontok többnyire eső nélkül haladtak át a területen, és erős szél keletkezett, amely még jobban kiszárította a talaj felső rétegét.
A Marispusztai Önkéntes Vízőrzők abban bíznak, hogy bizonyos területek mesterséges elárasztásával nem csupán a talajvízszintet emelik, hanem a felszíni párolgás révén olyan mikroklímát hoznak létre, amely növeli a páratartalmat, csökkenti a hőmérsékletet és a por mennyiségét, és pozitív hatással lesz a közeli növényzetre.
Működik a vízvisszatartás a Homokhátságon
Az idei újabb forró, száraz nyár után elzárták a csatorna mentén található zsilipeket, és a fürdőből átirányított víz lassan elkezdett gyűlni az alacsonyan fekvő mezőn. Néhány hónap múlva a mező szinte teljesen megtelt. December elején a terület mellett állva Nagyapáti Oszkár arról számolt be, hogy a kialakult sekély mocsár külső szemlélő számára ugyan nagyon kicsinek tűnhet, de számukra ez is hatalmas örömet okoz.
A szakember szerint a hozzáadott víz jelentős hatást gyakorol egy körülbelül négy kilométeres körzetben, és nemcsak a növényzetre, hanem a talaj vízmérlegére is. Bíznak benne, hogy ennek köszönhetően a talajvízszint is emelkedni fog.
A kormány is lépett az aszály miatt
Az Alföldön tartósan fennálló aszályok a sivatagosodás veszélyével fenyegetnek, amely folyamat során a növényzet a magas hőmérséklet és az alacsony csapadékmennyiség miatt visszahúzódik. Az időjárás által károsított termés jelentős csapást mért Magyarország GDP-jére is. Orbán Viktor miniszterelnök májusban bejelentette, hogy megalakult az aszályvédelmi operatív törzs.
A kormányfő júliusban úgy nyilatkozott, hogy a májusi esős időszakot felhasználva ezer ember dolgozott azon, hogy egyharmadnyi Balaton vizét tárolják, és eljuttassák az aszállyal sújtott területekre. Ígéretet tett arra is, hogy a munkát folytatják, a kormány nemcsak nyáron, hanem ősszel is folytatja a vízpótlási munkákat az aszállyal sújtott területeken. A Homokhátságban zajló projekt tapasztalatai akár ebben a munkában is hasznosíthatóan lehetnek a közeljövőben.
