Már Európa fővárosa is Magyarországon van, elképesztő a fejlődés – mutatjuk a legnagyobbakat, a Mol gigaprojektje mindent visz
Tiszaújvárosban az ipari fejlesztések mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a megújuló energia — írja a Boon.
Tiszaújváros a hazai zöldenergia központja
A vármegyei hírportál már korábban írt róla, hogy Tiszaújvárosban építi a Mol Magyarország egyik legnagyobb akkumulátoros energiatárolóját. A 6,591 milliárd forint összköltségű beruházás várhatóan 2026 első negyedévében fejeződik be. Teljes töltöttséggel körülbelül 7300 borsodi háztartás éves villamosenergia-fogyasztását képes fedezni, ezzel kiemelkedő szereplővé válik az országos energiaellátás stabilizálásában.
A tiszaújvárosi energiatároló egyik legfőbb előnye, hogy közvetlenül a Mol Petrolkémia ipari komplexuma mellett helyezkedik el, így a tárolt energia helyben, gyorsan és hatékonyan hasznosítható. Az akkumulátoros rendszer támogatja az országos átviteli hálózatot is,
kiegyensúlyozva az időjárásfüggő megújuló forrásokból – például napelemekből és szélerőművekből – származó termelés ingadozását.
A Mol egy csapásra megnégyszerezi napenergia-termelését, hatalmas bevásárlást hajtottak végre
Debrecen dinamikus városnövekedése vonzza a beruházásokat
Debrecen lakosságszáma már 2025 elején növekedést mutatott, és az ipari üzemek munkaerőre, oktatásra, képzésre gyakorolt hatása miatt további bővülés várható. Tavaly több mint 3,5 százalékkal, mintegy ötezerrel nőtt a debreceni lakosok száma. A növekedést – további nyomást gyakorolva a lakáspiacra – egyre inkább táplálja az agglomerációból induló visszaköltözési hullám is – nyilatkozta a Világgazdaságnak Papp László, Debrecen polgármestere. A nagyvárosban 23 milliárd forintos költséggel folyamatban van az úgynevezett szürkevíz-hálózat kiépítése is.
Ezzel a nagy vízigényű ipart – elsősorban az akkumulátorgyárakat – fogják tisztított szennyvíz és felszíni víz keverésével előálló ipari vízzel ellátni.
- A cél ezzel a város alatt lévő nagy értékű rétegvízkincs – amelyet elsősorban emberi fogyasztásra kíván a város használni – kímélése.
- Az ipari víz előállításhoz szükséges szennyvíztisztító már épül, és
- folyik a csatornarendszer kivitelezése is.
- Az új hálózatra a polgármester tájékoztatása szerint 2026-ban kapcsolódhatnak majd rá az ipari üzemek. (A szürkevíz-hálózat és a Civaqua-program között semmilyen átjárás nincs: míg az előbbi ipari célokat szolgál, az utóbbinak jóléti és természetvédelmi funkciója van. Egyebek mellett ez hivatott enyhíteni a Nagyerdő talajának vízhiányát, illetve vizet biztosítani a várost keletről és délről határoló jóléti tavakba is.)
Mindezek miatt azt gondolom, hogy Debrecen lett Európa zöldfővárosa, mert ilyen innovatív és ilyen előremutató ökológiai, környezetvédelmi – az ipart és a gazdaságot is figyelembe vevő – komplex fejlesztési rendszert egyetlenegy európai városban sem sikerült kigondolni és megvalósítani
– fogalmazott a polgármester.
Nincsen megállás az akkumulátorgyárak számára
Papp László kiemelte azt is, hogy az indulás előtt álló ipari üzemek közül méretében messze a legnagyobb a CATL akkumulátorgyárának első üteme, amely a jövő tavaszra tervezett szériagyártástól kezdődően évi 40 gigawattórányi akkumulátorkapacitás előállítására készül. A gyár gyakorlatilag kész van, ám mivel a harmadik módosított környezetvédelmi engedélyüket még nem hagyta jóvá a kormányhivatal, a startgombot egyelőre nem lehet megnyomni.
