Német egészségügy: egyre több orvos, mégis kevés
Mint az ottani szövetségi orvosi kamara hangoztatja, számos kórházi osztályon már most is üres az állások 20-50 százaléka.
A fordulat valóban drámai, még alig 10 éve is rengeteg volt a munkanélküli orvos, addig ma a szaklapokat csordultig vannak álláshirdetésekkel. Ezek közül sokakat alig vagy egyáltalán nem tudnak betölteni.
A jelenség mögött egy sajátos migrációs folyamat húzódik meg: a Németországban képzett orvosok közül ezerszám mennek el, Nagy-Britannia vagy Svédország jobban fizető kórházaiba, a helyükbe pedig nagy számban érkeznek külföldiek, zömmel kelet-európaiak.
A külföldiek száma tavaly 1350 fővel 21784-re emelkedett, a részarányuk főleg a keleti-tartományokban magas, helyenként eléri a 75 százalékot. A teljes német orvosi kar létszáma tavaly 1,5 százalékkal 319697 főre emelkedett, ami ennek ellenére elmarad az igényektől. A szükségleteket fokozza, hogy újabb és újabb szakterületek jönnek létre, mint például a szervátültetés vagy a reprodukciós kezelés. Jellemzőnek tartják, hogy 1924-ben csak 14 szakorvosi munkakört tartottak nyilván, mostanra ez a szám önmagában is 21-re emelkedett, ezeken belül azonban összesen 160 részterületet különítenek el.
A szolgáltatások iránti igényt részben az növeli, hogy számos betegséget – például szív- és keringési zavarokat, bakteriális fertőzéseket – eredményesen lehet kezelni. Emellett az élettartam növekedésével egyre gyakrabban kerülnek a kórházakban rendkívül munkaigényes ellátást igénylő betegek. A munkaerőhiányt az is növeli, hogy nagyobb létszám mellett csökken a ledolgozott munkaórák száma, főleg a női orvosok körében.
