Egy-egy megyeszékhely átlagosan tízmilliárd forint adósságot halmozott fel, míg a főváros tavaly decemberig 141 milliárd hitelt hozott össze. A 23 budapesti kerület összesen hetvenmilliárd, a 18 megyeszékhely 183 milliárd, az öt megyei jogú város 41 milliárd, a 282 kisebb város 272 milliárd, a 140 nagyközség húszmilliárd, a 2700 falu pedig 53 milliárd forintnyi hitelállománnyal rendelkezik. A maguk 110 milliárdjával kiveszik a részüket a megyék is. Vagyis: egy-egy megyeszékhelyet átlagosan több mint tízmilliárdnyi terhel, a kisvárosokra nem egészen egymilliárd jut, a falvak egyenként csak húszmillióval "sárosak".
A lap szerint kockázatot jelent, hogy bár a hitelek többségét fejlesztésekre veszik fel, egyre több helyen fordítják azt a működési kiadásokra. További kockázatot jelenthet, hogy miként alakul az önkormányzatok saját bevétele, mert a gazdasági válság miatt az összességében ötszázmilliárdnyi iparűzési adónak akár az ötöde is kieshet, ami a városokat sújtja leginkább - idézi a bama.hu a távirati irodát.
A szakértő szerint a megyei önkormányzatok is bajba kerülhetnek, mert saját bevétellel alig rendelkeznek, és abból, amit például az egészségügyi, illetve oktatási intézmények fejlesztésére költenek, alig térül meg valamennyi.
Az adósságállományt szemléltető toplisták ijesztő képet mutatnak, ugyanakkor elfedik a 2700 község mindennapi problémáit - utal egy újabb szempontra Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Ezek tartozásai egy lakosra vetítve átlagosan a tízezer forintot sem érik el, de alig van saját bevételük, és legalább ezer olyan település lehet, ahol a hitelt a helyi intézmények működtetésére veszik fel.
Az évek óta görgetett adósság pedig a válság miatt most csődhelyzethez vezethet. Eddig harminc önkormányzat került csődhelyzetbe - többnyire saját hibájából -, ám Zongor információi szerint most már legalább 250, amúgy tisztességesen gazdálkodó településen folyik adósságrendezési eljárás.
