Magyar gazdaság

Tiltakoznak a külképviseleti bezárások ellen

Potenciális exportlehetőségek realizálását is megakadályozhatja, ha bezárnak olyan külképviseleteket, amelyeknek éppenséggel erőteljes gazdaságdiplomáciai támogatást kellene nyújtaniuk a magyar vállalatoknak. Így gondolja a Magyar Külgazdasági Szövetség, amely konzultációt kért Balázs Péter külügyminisztertől azt megelőzően, hogy eldőlne, mely külképviseletek sorsa lesz a megszűnés.

A Magyar Külgazdasági Szövetség több tagja és más vállalatok részéről is ígéretes export-lehetőségekről hallani azon viszonylatokban, amelyekben a hírek szerint a Külügyminisztérium fontolgatja a magyar külképviselet bezárását. Pedig a lehetőségeket hatékony gazdasági diplomácia nélkül igen nehéz lesz realizálni - mutat rá az a tiltakozó levél, amelyet az MKSZ küldött Balázs Péter külügyminiszternek annak kapcsán, hogy elterjedt: mintegy húsz külképviseletet (főkonzulátusokat és nagykövetségeket) tervez bezárni a tárca, mgpedig anmyagi okokra hivatkozva.

A KüM a megjelent hírekre reagálva tudatta: előkészítő anyagról van szó, semmi sincs még eldöntve. Balázs Péter pedig a Klubrádiónak nyilatkozva azt mondta: az elmúlt egy hónapban végigvizsgálták az egész rendszert, amely „sok tekintetben emlékeztet a 19. századi diplomáciára és ebből próbálna 21. századi diplomáciát kialakítani”. Hozzátette: Magyarországnak 118 képviselete van, s emellett tiszteletbeli konzulok és más minisztériumi külképviseletek. Az egész külképviseleti hálózat 20 százalékkal nagyobb mint például az osztrák - tette hozzá.

A szakma mindenesetre nem ért egyet több olyan képviselet bezárásával, amelyeket bezárásra ítélt az előkészítő anyag. A szövetség emlékeztet arra, hogy tavaly nyáron - részben minisztériumi felkérésre, részben az ITD-program kialakításához - a KÜM képviselőjének jelenlétében meghatározták a azokat az országcsoportokat, amelyeket a magyar kivitel növelése érdekében határozott, markáns és agresszív külgazdasági politikával felvértezve a magyar szempontjából kiemelt fontosságúnak tartanak. Ezek között voltak és vannak a Maghreb térség országai, egyes közel keleti relációk, valamint a  "nyugati- FÁK" és nyugat-balkáni országok. Éppen ezért a szövetség konzultációt kér még a bezárásokról szóló döntés előkészítésének az időszakában a tárcavezetőtől.

A sajtóban megjelentek szerint egyébként a külügyi tárca először az európai főkonzulátusokat zárná be, többi között a kassai, a lyoni, a krakkói, a düsseldorfi és a milánói képviseletet. Megszüntetnék továbbá a Sao Paulo-i és a torontói főkonzulátust is. A nagykövetségek közül felszámolhatják a chileit, a libanonit, az algériait, a líbiait, a katarit és a malajziait is.

bezárás külképviselet balázs péter MKSZ
Kapcsolódó cikkek