Több a munka, de kisebb a jövedelem

Kevesebbet keres az idén a válság miatt a cégvezetők zöme, mint korábban, pedig többet kell dolgoznia, és ráadásul még az imázsa is romlott. Ezek a legfőbb megállapításai annak a felmérésnek, amelyet a világ legnagyobb, topmenedzserekre szakosodott személyzeti tanácsadó cége, a Heidrick & Struggles végzett ezer nagyvállalati vezető megkérdezésével. Az eredmények világosan mutatják, hogy a válság nem csupán szakmailag, hanem személyesen is igen megterhelő a topvezetők számára.
A krízis a menedzserek magánéletét is erősen átalakítja – derül ki a felmérés adataiból. A megkérdezettek 80 százaléka arról számolt be, hogy a válság kitörése óta nőtt az ő személyes teljesítményére háruló nyomás. A vezetők szűk fele nyilatkozott úgy, hogy most többet dolgozik, mint egy éve, s csupán hat százalékuk állapította meg azt, hogy kevesebbet (a többiek ugyananynyit). Egyharmaduk szerint a válság a magánéletükre is negatív hatást gyakorolt. Ráadásul 40 százalékuk számít arra, hogy az idén kevesebbet fog keresni, mint tavaly, s csupán hat százalékuk véli úgy, hogy többet (a többiek nem számítanak változásra 2008-hoz képest).
A topvezetők egyúttal azzal is tisztában vannak, hogy a gazdasági lejtmenet rontotta az imázsukat. A megkérdezettek 87 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a vállalatvezetők a válság miatt ma sokkal kevésbé számítanak példaképnek a társadalom számára, mint korábban. Hatvan százalékuk úgy látja, többet kell magyarázkodnia, mint a válság kitörése előtt – és nem csupán a médiában vagy üzleti partnerei előtt, hanem barátai és ismerősei körében is. „Sok vezető most érzékeli először, hogy az üzleti életben elért személyes siker nem automatikusan vezet nagyobb megbecsültséghez” – magyarázza Wolfgang Walter, a Heidrick & Struggles partnere.
A válság során mutatkozik meg azonban az, hogy ki az igazi vezető – véli Kevin Kelly, a Heidrick & Struggles vezérigazgatója. A korábbinál nehezebb üzleti környezetben szerinte sokszor a megérzéseikre kell támaszkodniuk a topmenedzsereknek (amikor nincsenek vagy nem megbízhatók a döntéseket alátámasztó adatok). Nem mindig a korábbi tapasztalatokon alapuló döntések a legjobbak, nem mindig a kitaposott ösvények vezetnek a célhoz. „Most derül ki, hogy ki a született vezető” – emeli ki Kelly. Szerinte ugyanis a született vezető annyival több annál, aki csak egyszerűen jó menedzser, hogy jól tudja kezelni a kockázatokat és a bizonytalanságot.
A cégek túlélési képességére válság idején óriási hatással van az optimizmus – figyelmeztet Kelly. A pesszimizmus az üzleti tevékenység halála, és megpecsételheti a vállalat sorsát. „Az egyik legfontosabb, de legnehezebb feladat ilyen körülmények között az, hogy a cégvezető derűlátása átragadjon a beosztottaira – küzdeni kell a negativizmus ellen, és keresni kell a lehetőségeket. Ehhez persze nagy személyes bátorságra és elhatározottságra van szükség” – húzza alá a Heidrick & Struggles vezérigazgatója.
A válság idején sok, korábban sikeres vezérigazgató csillaga leáldozott, mert nem tudott alkalmazkodni az új kihívásokhoz, mert nem tudta megfelelően kezelni a krízis által okozott elbizonytalanodást. Pedig a vezetőknek folyamatosan kommunikálniuk kell céljaikat és prioritásaikat beosztottjaik felé – véli Kelly. Az alkalmazottaknak azonban nem csupán azt kell tudniuk és átérezniük, hogy közös cél egyesíti őket, és hogy ők is rendkívül fontos és megbecsült munkatársai a vállalatnak. Azt is érezniük kell, hogy biztos kezekben vannak – emeli ki a Heidrick & Struggles vezérigazgatója.
A nyugati cégek bizonyos tekintetben hátrányban vannak a mostani helyzetben. Legtöbbjük régóta meggyökeresedett hagyományokra támaszkodik, s ez a válság közepette nem feltétlenül előny. Az újszerű megközelítések a krízis idején nagy előnyt jelenthetnek, s e téren a világ feltörekvő régiói sok esetben előnybe kerülhetnek. Spiegel Online, ameinfo.com