Kutatóbázist épít az Egis Budapesten

BERUHÁZÁS. Összesen mintegy 3,76 milliárd forintból épül fel az Egis Gyógyszergyár Nyrt. gyógyszer-technológiai kutató-fejlesztő bázisa – jelentette be tegnap Garamhegyi Ábel, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára. A tárca több mint 200 millió forinttal járul hozzá a Budapesten lévő kutatóhely felépüléséhez. A befektetési folyamatot a tárca mellett a nemzeti befektetési és kereskedelemfejlesztési ügynökség, az ITD Hungary támogatja. Az összesen 70 főt alkalmazó kutató-fejlesztő bázison 20 új munkahely létrejöttét is lehetővé teszi a beruházás.

Az új kutatóbázistól a fejlesztési kapacitások bővülését, a párhuzamosan futó fejlesztések felgyorsítását és a legújabb innovatív technológiák befogadásának lehetőségét várja az Egis. A létesítmény 3946 négyzetméter alapterületen valósul meg, és a legújabb technológiák mellett a minőségbiztosítási és környezetvédelmi követelményeknek is megfelel majd.

A 2010 decemberére elkészülő beruházást már 2007 eleje óta tervezi a cég, amelytől nem áll messze a fejlesztés. Az Európai Bizottság 2008-as k+f jelentése szerint ugyanis a kelet-közép-európai régióban az Egis költi a harmadik legnagyobb összeget kutatás-fejlesztésre. Most egy olyan új, technológiaintenzív k+f kapacitás jön létre, amely 50 százalékkal növelheti az évente piacra kerülő saját fejlesztésű generikus készítmények számát. Emellett a kutatóbázisnak köszönhetően 15 százalékkal – mintegy 6 hónappal – rövidülhet egy-egy készítmény kifejlesztésének ideje. Eddig saját fejlesztésből évente 2-3 terméket tudott piacra dobni a cég.

Az Egis termelésének 30 százalékát itthon, míg a fennmaradó 70 százalékát külföldön értékesíti. Bevételének 10-12 százalékát fejlesztésekre fordítja. A cég 2600 főt alkalmaz Magyarországon, 1100 főt pedig a külföldi hálózataiban foglalkoztat. A kutatás-fejlesztés területén mintegy 400 fő dolgozik. HM

Nagyon örülök annak, hogy a kormány nemcsak szavakban, hanem tettekben is kifejezi: kiemelten kezeli a gyógyszeripart, és fontosnak tartja, hogy az ország számára a jövőben is versenyképes legyen ez az ágazat. E szándék egyik megnyilvánulása, hogy a parlament hétfőn elfogadta azt a módosító javaslatot, amely 2010-től a jelenlegi 20-ról 100 százalékra emeli az iparágat sújtó különadókból leírható k+f költségeket.

Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy ismét húzóágazat legyen a gyógyszeripar?

A nehéz gazdasági körülmények ellenére ma is ez az egyik legmegbízhatóbb húzóágazata az országnak. Hogy ez a jövőben is így legyen, mint mindenkinek, nekünk is elsősorban kiszámítható, stabil gazdasági és üzleti környezetre, a versenyképesség növelését támogató – de legalábbis nem gátló – szabályozórendszerre van szükségünk. Gyógyszeripari sajátosság, hogy termékeink piaci sorsa nagymértékben függ a tb-támogatási rendszertől. Ha elindítunk egy fejlesztést, az évtizedekre meghatározza a cég működésének irányát. Ezt figyelembe kell venniük a döntéshozóknak, és együtt kell kialakítanunk a mindkét fél számára elfogadható, transzparens szabályozó- és támogatási rendszert. Hívhatjuk ezt stratégiai gondolkodásnak, iparpolitikának, a lényeg az, hogy az elsősorban exportra termelő hazai gyógyszeripar ne veszítse el magyarországi bázisát.

Hogyan lehetne itthon tartani a gazdasági növekedést elősegítő magyar kutatókat?

Pontosan úgy, ahogy a sikeres vállalatokat: kiszámítható feltételeket és perspektívát kell teremteni a számukra. E két feltétel nélkül ugyanis nincs innováció, se vállalati, se kutatói szinten. Ha az országnak valóban fontos az innováció, akkor itt és most kell tenni annak érdekében, hogy a kutatási kapacitások itt maradhassanak, és további sikereket érhessenek el mindanynyiunk közös hasznára. NTE

Gál Ágnes az Egis Gyógyszergyár Nyrt. vezérigazgatója

Nagyon örülök annak, hogy a kormány nemcsak szavakban, hanem tettekben is kifejezi: kiemelten kezeli a gyógyszeripart, és fontosnak tartja, hogy az ország számára a jövőben is versenyképes legyen ez az ágazat. E szándék egyik megnyilvánulása, hogy a parlament hétfőn elfogadta azt a módosító javaslatot, amely 2010-től a jelenlegi 20-ról 100 százalékra emeli az iparágat sújtó különadókból leírható k+f költségeket.

Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy ismét húzóágazat legyen a gyógyszeripar?

A nehéz gazdasági körülmények ellenére ma is ez az egyik legmegbízhatóbb húzóágazata az országnak. Hogy ez a jövőben is így legyen, mint mindenkinek, nekünk is elsősorban kiszámítható, stabil gazdasági és üzleti környezetre, a versenyképesség növelését támogató – de legalábbis nem gátló – szabályozórendszerre van szükségünk. Gyógyszeripari sajátosság, hogy termékeink piaci sorsa nagymértékben függ a tb-támogatási rendszertől. Ha elindítunk egy fejlesztést, az évtizedekre meghatározza a cég működésének irányát. Ezt figyelembe kell venniük a döntéshozóknak, és együtt kell kialakítanunk a mindkét fél számára elfogadható, transzparens szabályozó- és támogatási rendszert. Hívhatjuk ezt stratégiai gondolkodásnak, iparpolitikának, a lényeg az, hogy az elsősorban exportra termelő hazai gyógyszeripar ne veszítse el magyarországi bázisát.

Hogyan lehetne itthon tartani a gazdasági növekedést elősegítő magyar kutatókat?

Pontosan úgy, ahogy a sikeres vállalatokat: kiszámítható feltételeket és perspektívát kell teremteni a számukra. E két feltétel nélkül ugyanis nincs innováció, se vállalati, se kutatói szinten. Ha az országnak valóban fontos az innováció, akkor itt és most kell tenni annak érdekében, hogy a kutatási kapacitások itt maradhassanak, és további sikereket érhessenek el mindanynyiunk közös hasznára. NTE

Gál Ágnes az Egis Gyógyszergyár Nyrt. vezérigazgatója-->