Még mélyebb a recesszió

Az előzetesen közöltnél is nagyobb, 6,7 százalékos GDP-viszszaesés mutatkozott az idei év első három hónapjában, a naptárhatástól tisztított mutató 6,1 százalékos mínuszban volt – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal. A május közepén közzétett számoknál mindkettő 0,3 százalékponttal lett rosszabb, így továbbra is negatív csúcsot jelentenek az adatok. Az éves alapú mutató először a tavalyi év utolsó időszakában került a negatív tartományba, de érezhető növekedésre már 2006 óta nem volt képes. Az árutermelő ágazatok hozzáadott értéke 14,6 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdaság átlagánál kisebb mértékben, 3,2 százalékkal esett vissza. Itt elsősorban a belföldi piacra alapozó szektorok jártak rosszul, mivel a hazai vásárlóerő minden korábbinál élesebben zsugorodott. A háztartások fogyasztási kiadásának 7,3 százalékos csökkenése jóval meghaladja a Bokros-csomag utáni időszakét, bár az adatok – a vissza nem vezetett módszertani változások miatt – nehezen vethetők össze.

A kormány megszorító csomagja ellenére a közösségi fogyasztás szinten maradt, ez meglepő, mert azt jelenti, hogy az egy évvel korábbihoz hasonló nagyságú pénz jutott az állami szolgáltatásokra. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,9 százalékkal esett vissza, ez nem okozott meglepetést az ennél is jelentősebb beruházáscsökkenés alapján. A készletek állománya – az eddig tapasztalt első negyedévi általános tendenciáktól eltérően – jelentősen mérséklődött. Ezt a hivatal egyrészt a januári gázkrízis során felhasznált gáztartalékkal, illetve az autópiaci készletkisöpréssel magyarázza.

Összességében a belföldi felhasználás valamennyi összetevője nagyot esett, így 9,6 százalékos szűkülés mutatkozott. A gazdaság teljesítményét viszont feljavította a külső egyensúly nagymértékű javulása, ez a soha nem látott mértékű külkereskedelmi többletben jelent meg. Folytatódott azonban a forgalom erőteljes visszaesése, mind az export, mind az import terén.

A háztartások fogyasztása 4, az állóeszköz-felhalmozás 1,2 százalékkal járult hozzá a GDP csökkenéséhez, míg a nettó export 3,6 százalékkal tompította azt – Csontó Balázs, az Axa csoport makroelemzője szerint. A termelési oldali felbontás szerint pedig a mezőgazdaság 0,4, az ipar 4,5, míg a szolgáltatások 1,7 százalékpontnyit magyaráznak a zsugorodásból. A negatív kilátásait elsősorban a tovább eső belföldi keresletre alapozza a szakértő, amelyet az áfa- és jövedékiadó-emelés csak tovább fokoz.

Az első negyedév adatait éves szintre kivetítve 10 százalék körüli éves GDP-csökkenés jön ki – mondta el Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója, hozzátéve: ekkora zuhanásra azért nem számít a következő negyedévekre, de a

6-7 százalék körüli esés egyre valószínűbb. A felhalmozási tételek egyedül az állami beruházások (az EU-s projektek és az M6-os) miatt nem omlottak öszsze. A belföldi felhasználásnál még a szinten maradó állami költekezéssel sem lehet arra számítani, hogy élénkülés lenne az év hátralevő részében – fejtette ki a szakértő. A külkereskedelmi szaldót azonban az import kivitelt meghaladó visszaesése javítja. Összességében egy erőteljes keresletoldali megszorítás bontakozik ki, amelynek csak az egyik részét magyarázza a globális recesszió.