A magyar pulyka a vízözönt is túlélné – a koronavírust, az aszályt és a madárinfluenzát is legyőzte
Több mint egy évtizedes visszaesés után 2025-ben ismét növekedési pályára állt a magyar pulykaágazat. A hazai termelés 7,7 százalékkal bővült, ami mintegy 400 ezer darabos növekedést jelentett, így a kibocsátás megközelítette a hétmillió élő pulykát.
A termelésből 5,4 millió állat került hazai feldolgozókhoz, a felvásárolt élő súly pedig 8,2 százalékkal 74,7 ezer tonnára nőtt – derült ki a Magyar Pulykaszövetség Világgazdaságnak küldött kutatásából.
Globális visszaesés, szűkülő kínálat
A hazai növekedés hátterében részben nemzetközi folyamatok állnak. A világ legnagyobb pulykahústermelő országaiban – az Egyesült Államokban, Brazíliában, Németországban és Lengyelországban – az elmúlt években csökkent a kibocsátás.
A legfontosabb termelő országok összesített termelése 2020 és 2024 között több mint 10 százalékkal esett vissza, a csökkenés pedig a koronavírus-járvány után gyorsult fel. A visszaesés fő okai:
- a vendéglátóipari kereslet visszaesése,
- a csirkehússal folytatott árverseny,
- valamint a madárinfluenza-járványok.
Egy nemzetközi felmérés szerint ez a trend a vendéglátásban is megjelent:
egy 150 étterem menüjét vizsgáló kutatás mindössze 6 pulykaételt talált, miközben több ezer marha- és csirkehúsos fogás szerepelt.
A kínálat csökkenése ugyanakkor több piacon keresleti piacot alakított ki az elmúlt másfél-két évben.
A magyar pulykaágazat számokban (2025):
- ≈ 7 millió élőpulyka
- +7,7 százalék termelésnövekedés
- 5,4 millió állat, 74,7 ezer tonna felvásárlás
- 660–680 Ft/kg élőpulyka ár
Emelkedő költségek, követő árak a pulykaágazatban
A termelési költségek alakulását továbbra is elsősorban a takarmányárak határozzák meg. 2025-ben május és november között ezek átlagosan 10 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Az emelkedés mögött:
- az aszály,
- a toxinproblémák,
- valamint a takarmánykiegészítők piacán jelentkező feszültségek álltak.
Az év végére ugyanakkor az árkülönbség 3,7 százalékra mérséklődött.
A költségeket tovább növelte a napos pulyka ára, valamint a fűtési és takarmányköltségek hosszú távú emelkedése.
A felvásárlási árak késéssel követték a költségek növekedését. 2025 nyarától a hazai élő pulyka ára 660–680 forint/kilogramm körül stabilizálódott, ami 12–16 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. A nyári hónapokban az európai élőpulyka-hiány miatt több országban is kiugró árak alakultak ki, 2,1–2,3 euró/kilogramm szinten.
Mélypontról fordulat
Hosszabb távon ugyanakkor az ágazat jelentős visszaesésen van túl. A 2004-es csúcsidőszakban:
- a felvásárlás közel 140 ezer tonna volt,
- ami mintegy 11 millió pulykát jelentett,
- a fogyasztás pedig 7–7,5 kg/fő/év szinten állt.
Ezzel szemben 2023–2024-ben mélypontra került az ágazat:
- a felvásárlás nem érte el a 70 ezer tonnát,
- ami mintegy 5,4 millió pulykát jelentett,
- és közel 50 százalékos visszaesést a csúcshoz képest.
A közleményben kiemelték, hogy a 2025-ös növekedés így nemcsak statisztikai javulás, hanem potenciális fordulópont is lehet.
Stabil alap maradt az ágazat
Horváth Lajos, a Magyar Pulykaszövetség elnöke szerint már az is eredmény, hogy az ágazat túlélte az elmúlt évek válságait. Mint fogalmazott: a szektor ugyan zsugorodott, de „ekkora ellenszélben megmaradt”, és
a tavalyi év bebizonyította, hogy a hazai pulykatermelés továbbra is a magyar élelmiszeripar és étkezés stabil alapját jelenti.
Lehetőség a csökkenő európai kínálatban
Az európai termelés visszaesése a jövőben piaci lehetőségeket teremthet a magyar szereplők számára. A versenyképességet meghatározó tényezők:
- az integrációk fejlesztése,
- a feldolgozóipar hatékonyságának növelése,
- a termelői bázis stabilizálása,
- valamint a biobiztonsági rendszerek erősítése.
Az ágazat számára a beruházási támogatások is kulcsszerepet játszhatnak, mivel lehetővé teszik a termelési és feldolgozási kapacitások modernizálását.
