Nagy a baj: üzemanyagért versenyeznek az európai repterek – májusra összeomolhat a légiközlekedés
A légiközlekedést érintő üzemanyagválság hátterében egyre súlyosbodó geopolitikai feszültségek állnak, amelyek további eszkalációja sem kizárt. Különösen az európai repülőterek vannak bajban. Egymás után dőlhetnek be az országok. Nem csak a légitársaságokat kell félteni: a turizmust is. A Covid más módon bánt el ezekkel az ágazatokkal, de a következmények hasonlóak lehetnek.
A következő két-három hétben rendkívül keményen fogjuk őket sújtani
– figyelmeztette Iránt Donald Trump amerikai elnök, ami tovább növeli a konfliktus elhúzódásának kockázatát.
Brit repterek kerültek a legnagyobb nyomás alá
Az európai repülőterek a repülőgép-üzemanyag közelgő hiányával néznek szembe, miután Irán lezárta a Hormuzi-szorost a legtöbb olajszállítmány elől – írta a Politico. A londoni Heathrow és más brit repülőterek különösen sebezhetőek: már meg is jelentek az első járattörlések az emelkedő üzemanyagárak miatt.
A Skybus regionális légitársaság egy útvonalát már megszüntette, és további korlátozások sem kizártak.
Franciaország lehet a következő
A Kpler energiaelemző cég szerint Franciaország követheti az Egyesült Királyságot a leginkább érintett országok sorában.
Becsléseink szerint Franciaországban a második legnagyobb a kínálat és a kereslet közötti hiány az Egyesült Királyság után
– mondta George Shaw, a cég vezető olajelemzője. Hozzátette: Franciaország helyzete valamivel kedvezőbb, mert a Perzsa-öbölön kívüli forrásokból is képes lehet pótlólagos üzemanyagot beszerezni.
Rekordár és gyorsan fogyó tartalékok
A globális ellátási sokk hátterében az áll, hogy a világ nyersolajának mintegy egyötöde halad át a Hormuzi-szoroson, amelynek lezárása azonnali hatással volt a piacokra.
Az Argus adatai szerint az európai repülőgép-üzemanyag ára csütörtökön rekordot döntött, tonnánként 1900 dollárra emelkedett.
Bár jelenleg még elegendő készlet áll rendelkezésre, a szaklap már hiányokra figyelmeztet. Előrejelzésük szerint Portugália négy hónapon belül kifogyhat a kerozinból, Magyarország öt, Dánia hat, Olaszország és Németország hét, Franciaország és Írország pedig nyolc hónapon belül. Lengyelország ugyanakkor szinte önellátó, így kevésbé kitett.
Járattörlések jöhetnek a nyári szezonban
„A jelenlegi közel-keleti helyzet és az a bizonytalanság, hogy meddig tart, valóban aggodalmat kelt a repülőgép-üzemanyag európai elérhetőségével kapcsolatban” – mondta Ourania Georgoutsakou, az Airlines for Europe ügyvezető igazgatója.
A légitársaságok már készülnek a legrosszabb forgatókönyvre. Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója az ír ITV-nek úgy nyilatkozott: társasága a járatok 5–10 százalékának törlését fontolgatja
- május
- és július
között, ha a háború folytatódik. Figyelmeztetett: a légitársaságoknak nem lesz mozgásterük abban, mely útvonalakat törlik, mivel az üzemanyag-ellátás határozza majd meg a döntéseket.
Régóta fennálló probléma éleződött ki
Az ágazat már a konfliktus előtt is strukturális problémákkal küzdött. Az orosz olajra kivetett szankciók és a csökkenő európai finomítói kapacitás miatt a kontinens egyre inkább importra szorul.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint Európa régóta nettó importőr, a behozatal a kereslet mintegy 30 százalékát fedezi.
A szervezet már korábban figyelmeztetett: az importfüggőség és az egyenetlen infrastruktúra növeli a helyi hiányok és az áringadozás kockázatát, különösen geopolitikai sokkok idején. A helyzetet tovább rontja, hogy a légitársaságok kénytelenek elkerülni a konfliktuszónát, ami hosszabb repülési útvonalakat és nagyobb üzemanyag-felhasználást jelent.
Az Eurocontrol szerint naponta akár 1150 járatot is érinthetnek az átirányítások a nyári időszakban.
„Minél tovább tartanak az ellenségeskedések, annál nagyobb hatással lesznek az emelkedő üzemanyagárak és a potenciális hiányok a járatok számára és áraira” – figyelmeztetett a szervezet.
A hetek óta de facto lezárt Hormuzi-szoroson keresztül áramlik normális körülmények között a világon felhasznált olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) ötöde, valamint jelentős mennyiségű olajszármazék, így napi félmillió hordó kerozin is,
- nagyrészt Európába,
- de Afrikába
- és Ázsiába is.
A török Anadolu hírügynökség összeállítása szerint napi 34 ezer hordó kerozint exportálnak a térségből a Vörös-tengeren keresztül is, ami a húszik háborúba lépése miatt került veszélybe.
Európa különösen függ a régiótól, az International Air Transport Association (IATA) szerint
a kerozinszükségletének mintegy 30 százaléka származik a Perzsa-öböl térségéből,
az Egyesült Királyságénak azonban már a fele.
A május nagyon nehéz lesz
Az európai légitársaságok aggódva készülnek a kerozinhiányra, ami veszélyezteti a nyári utazási szezont. Válság még nincs, de ha hamarosan nem nyílik meg a Hormuzi-szoros, akkor a légitársaságok kénytelenek lesznek leállítani jelentős számú járatot és tovább emelni a jegyárakat.
„A május nagyon nehéz lesz, mert nem lehet pótolni a Hormuzi-szoros zárlata miatt kiesett kerozinmennyiséget” – mondta George Shaw.
