Ukrajna még nagyobb bajt csinál, ha még nem elég: közel-keleti olaj nincs? – nem lesz orosz se
Ukrajna az elmúlt hetekben intenzív dróntámadásokat hajtott végre Oroszország kulcsfontosságú olajipari infrastruktúrája ellen, elsősorban kikötők, vezetékek és finomítók ellen. A Reuters információi szerint ezek a csapások jelentősen visszavetették az exportkapacitást, ami már a kitermelés csökkentésének kényszerét vetíti előre. Ez pont akkor történik, amikor nő az energiaéhség, felszökött az olajár, és a figyelmeztetések szerint legnagyobb valaha volt energiaválsága felé tart a világ. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök igyekszik is kihasználni a helyzetet.
A források szerint Oroszország exportlehetősége mintegy napi egymillió hordóval, vagyis körülbelül 20 százalékkal esett vissza. Ez különösen súlyos egy olyan ország esetében, amely a világ egyik legnagyobb olajtermelője, és ahol az energiaexport kulcsszerepet játszik az állami bevételekben.
Kikötők és vezetékek estek ki
A támadások elsősorban a Balti-tenger térségében lévő exportcsomópontokat érintették, köztük a kulcsfontosságú Uszty-Luga és Primorszk kikötőket. Ezek az infrastruktúrák alapvető szerepet töltenek be az orosz olaj nyugati irányú exportjában, így kiesésük azonnali hatással van a globális piacokra is. A Reuters beszámolója szerint
egyes létesítmények működését teljesen fel kellett függeszteni, ami torlódást okozott az orosz csővezetékrendszerben. Az olaj nem jut el a kikötőkbe, a tárolók pedig gyorsan telítődnek, ami végső soron a kitermelés visszafogására kényszerítheti a vállalatokat.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az export jelentős része a Transznyefty vezetékrendszerén keresztül történik, amely szintén kapacitáskorlátokkal küzd. Emellett egyes fontos útvonalak, például a Barátság vezeték is kiesett vagy korlátozottan működik, ami tovább szűkíti a lehetőségeket.
Zelenszkij előnyt erőszakolna ki, Washingtonban ezt aligha veszik jó néven
Mindez fokozza a nyomást az amúgy is elszállt energiaárakra a világban. Volodimir Zeleszkij ukrán elnök arra igyekszik használni a helyzetet, hogy nyomást helyezzen az amerikaiakra. A Bloomberg szombati cikke szerint a napokban újságírók előtt követeléslistát terjesztett elő a Moszkvával folyó béketárgyalásokat illetően, miközben Washington energiáit az iráni konfliktus foglalja le.
- Erősebb amerikai biztonsági garanciákat követelt.
- Világosabb állásfoglalást Ukrajna 800 ezer fős hadserege fenntartásának pénzelését illetően.
- Az USA lássa el Ukrajnát fejlett légvédelmi rendszerekkel, mint közel-keleti szövetségeseit.
Telítődő tárolók, növekvő nyomás
A kieső export miatt az orosz olajipar egyik legnagyobb problémájává a tárolási kapacitások szűkössége vált. A Reuters forrásai szerint a rendszerben felhalmozódó olaj gyorsan megtölti a rendelkezésre álló tárolókat, ami technikailag is korlátozza a további kitermelést.
Ilyen helyzetben az olajmezők üzemeltetői kénytelenek lehetnek visszafogni a termelést, hogy elkerüljék a rendszer túlterhelését. Ez különösen érzékeny pont, mivel a kitermelés csökkentése nemcsak rövid távon jelent bevételkiesést, hanem hosszabb távon is hatással lehet az infrastruktúra működésére.
A problémát súlyosbítja a finomítók tavaszi karbantartása is, amely hagyományosan csökkenti a feldolgozási kapacitást, így még több nyersolaj marad a rendszerben feldolgozatlanul.
Nem csak Oroszország érintett
A kialakult helyzet nemcsak Oroszországot érinti, hanem más országokat is, amelyek az orosz exportinfrastruktúrát használják:
Kazahsztán is jelentős mennyiségű olajat szállít az érintett kikötőkön keresztül, így az exportzavarok rá is hatással vannak.
A globális piac szempontjából pedig a kieső orosz export tovább növeli a bizonytalanságot egy olyan időszakban, amikor
- a közel-keleti feszültségek
- és más geopolitikai tényezők
már eleve nyomás alatt tartják az energiaárakat. A Reuters forrásai szerint egyelőre nem világos, mekkora mértékű termeléscsökkentés következhet, de az iparági szereplők arra számítanak, hogy a zavarok legalább április közepéig fennmaradnak, és addig érdemi javulás nem várható.
