Az inflációt és a munkanélküliséget is túlbecsüli az átlagember

Március óta jelentős javulás következett be a lakosság gazdasági közhangulatában, így a lakossági konjunktúra-index júniusi értékét annak ellenére is biztatónak kell tekinteni, hogy az szinte megegyezik a tavaly novemberben mért – de akkor komoly mélypontnak számító – értékkel.

Az ősszel bekövetkezett zuhanáshoz hasonlóan a három hónapja tartó emelkedés is nagyrészt a jövőre vonatkozó vélekedések alakulásának köszönhető, az elmúlt hónapokban különösen az ország jövő évi teljesítményével kapcsolatban javultak a várakozások. Ugyanakkor az ország elmúlt évi gazdasági teljesítményét és a háztartás helyzetének változását a lakosság továbbra is kimondottan negatívan értékeli. 

A gazdasági hangulat javulása az egyes társadalmi csoportokban eltérő mértékben jelentkezett: a községekben élők, illetve a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók körében a legutóbbi mélypont sem annyira márciusban, hanem inkább áprilisban volt, és egyelőre a javulás is a lakossági átlagnál kisebb mértékű. Március óta az 50 év felettiek, a fővárosban és vidéki városokban élők, a legalább érettségivel rendelkezők, illetve a vezető vagy értelmiségi foglalkozásúak véleménye javult a legnagyobb mértékben.

A gazdasági közhangulat változásával egy időben az inflációval és munkanélküliséggel kapcsolatos vélemények is javultak valamelyest március óta. A megkérdezettek a három hónappal ezelőtti 22 százalékhoz képest átlagosan már „csak” 18 százalékos áremelkedést valószínűsítettek a következő 12 hónapra, és az elmúlt 12 hónapban bekövetkezett drágulást is átlagosan ugyanilyen mértékűre becsülték. A lakosság az inflációhoz hasonlóan a munkanélküliség arányát is a valós értékénél lényegesen magasabbnak érzékeli, ám a válaszadók június elején is a munkanélküliségi ráta jelentős, átlagosan 6 százalékpontos emelkedését valószínűsítették.

Eközben a lakosság megtakarítási hajlandósága (vagy inkább képessége) alig mozdult el a márciusi 10 százalékos mélypontról – a megkérdezettek 12 százaléka, és ezen belül még a legfelső jövedelmi negyedbe tartozóknak is mindössze 26 százaléka tudott május folyamán félretenni valamennyit.

A hitelfelvételi kedv ugyanakkor továbbra is a Medián által eddig mért legalacsonyabb (2-3 százalékos) szinten van, és a második negyedév átlagában csak a fővárosiak, a legjobb jövedelmi helyzetűek és a 18-39 év közöttiek körében érte el az 5 százalékot. Ugyanezek azok a társadalmi csoportok, amelyekben még valamelyest megmaradt (az utóbbi három hónap átlagában eléri vagy meghaladja a 20 százalékot) a vásárlási hajlandóság. Bár a lakosság költekezési kedve javult a kora tavaszi mélypontot követően, júniusban is csak a megkérdezettek alig hatoda tervezte valamilyen tartós fogyasztási cikk vásárlását.