Néha a nagyobb állam a jobb

Az Eurostat mind a 27 EU-tag-országra közzétette a 2009 elsÕ negyedévére vonatkozó GDP-növekedéseket. A három kivétellel visszaesést mutató indexek alapján Magyarország a középmezÕnybe került: az elÕzÕ év azonos idÕszakához viszonyított –5,4 százalékos csökkenéssel a 12–13. helyen állunk Luxembourggal holtversenyben.

Az unión belül átlagosnak tekinthetÕ visszaesési ütemhez képest a magyar gazdaság nemzetközi megítélése még mindig nagyon kedvezÕtlen, némileg rosszabb, mint amit a valós helyzet indokolna. A magyar export számára kulcsfontosságú német nemzetgazdaság közel 7 százalékkal zsugorodott, de meglepÕ módon nagyarányú visszaesés tapasztalható Szlovéniában, Finnországban és Svédországban is.

A GDP-re ható tényezÕk közül kettÕnek kiemelkedÕ jelentÕsége van. 2008-ig az uniós felzárkózó gazdaságok közül hat áttért a lineáris személyi jövedelemadó-rendszerre, ettÕl a felzárkózás gyorsulását várták, sÕt, a lineáris adókulcsot középtávon is fenn kívánják tartani.

Ez a bevezetést követÕen hatásosnak is bizonyult a balti államokban és Szlovákiában, de a recesszió éppen ezekben az országokban most igen jelentÕsnek látszik. Ez nem jelent feltétlenül ok-okozati összefüggést, hiszen a felzárkózó országokban jellemzÕen konjunktúraérzékeny iparágakba áramlott a külföldi tÕke jelentÕs hányada, így ez is okozhatja az átlagosnál nagyobb visszaesést az említett államokban. Ennek ellenére valószínÛsíthetÕ, hogy a progresszív jövedelemadó automatikus stabilizátorként tompíthatta volna a gazdasági ciklusok kilengését.

A felzárkózást illetÕ másik általánosan elfogadott álláspont szerint az állam szerepét lehetÕség szerint csökkenteni kell. 2008-ban a magyar gazdaságban a centralizációs hányad (azaz az államháztartási bevételek GDP-re vetített aránya) 46,5 százalék volt, amely az uniós átlagot 2 százalékponttal meghaladta. Az idei elsÕ negyedéves GDP-adatok azonban azt mutatják, hogy a viszonylag kis mértékÛ állami újraelosztást alkalmazó országok közül több esetében, így Írországban, a balti államokban és Szlovákiában is súlyos volt a visszaesés. Ez arra figyelmeztet, hogy a kisebb mértékÛ újraelosztás is kockázatot jelenthet a ciklusok kialakulása szempontjából.

A magyar gazdaság idei várható teljesítményét döntÕen két tényezÕ határozza meg: egyrészt a világgazdasági válság okozta keresleti sokk jelentÕsen visszaveti a hazai termelést és foglalkoztatást, másrészt a kényszerÛ prociklikus fiskális politika tovább szÛkíti a belföldi keresletet. A külsÕ-belsÕ kereslet-visszafogás hatására jelentÕsen csökken a háztartások rendelkezésre álló jövedelme. Emellett mind a jövedelempolarizáció mértéke, mind a megtakarítási ráta növekszik.

Mivel a legszegényebb rétegekre magas fogyasztási hányad jellemzÕ, mindkét említett tényezÕ a fogyasztás jelentÕs visszaeséséhez vezet. További kihívás a magyar gazdaságpolitika számára, hogy olyan adó-, járulék- és elosztási rendszereket vezessen be, amelyek a világgazdaság – 2011 körülre várt – kilábalásakor megfelelÕ versenyképességi elÕnyhöz juttatják a magyar gazdaságot, hogy így ismét lehetÕvé váljon egy gyors ütemÛ, exportvezérelt felzárkózás.

2009 elsÕ negyedévében a foglalkoztatottak száma évtizedes mélypontra, 3,764 millió fÕre csökkent, a munkanélküliségi ráta 9,7 százalékra emelkedett. Az elhúzódó recesszió miatt az év folyamán további elbocsátások várhatók, 2009 átlagában a munkanélküliségi ráta akár a 10,4 százalékot is elérheti. A keresetek reálértéke kismértékben nÕ a versenyszférában, a közszférában viszont jelentÕs, 7 százalékos csökkenés valószínÛsíthetÕ. A pénzbeli társadalmi juttatások 2009-ben a kereseteknél nagyobb mértékben veszítenek reálértékükbÕl.

Összességében 2009-ben a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelmének jelentÕs, 6 százalékos csökkenésére lehet számítani. A csökkenés azonban nem egyenletesen sújtja a lakosságot. A legszegényebb rétegek leszakadása folytatódik. Az ECOSTAT-ban kifejlesztett ECOS-TAX mikroszimulációs modell eredményei szerint különösen kritikussá válhat a munkanélküliek, a gyermekeiket egyedül nevelÕk, illetve a nyugdíjasok helyzete. Ezeknek a rétegeknek a további elszegényedése komoly társadalmi problémákat is felvethet. A válság hatására az elmúlt években tapasztalt fehéredési folyamat várhatóan megreked.

Az országok egymással való összehasonlítását tovább nehezíti, hogy négy ország esetében viszont a szokásos módon számolt szezonálisan kiigazítatlan dinamikákat közlik.

Az országok egymással való összehasonlítását tovább nehezíti, hogy négy ország esetében viszont a szokásos módon számolt szezonálisan kiigazítatlan dinamikákat közlik. -->