Az Eurostat mind a 27 EU-tag-országra közzétette a 2009 elsÕ negyedévére vonatkozó GDP-növekedéseket. A három kivétellel visszaesést mutató indexek alapján Magyarország a középmezÕnybe került: az elÕzÕ év azonos idÕszakához viszonyított –5,4 százalékos csökkenéssel a 12–13. helyen állunk Luxembourggal holtversenyben.
Az unión belül átlagosnak tekinthetÕ visszaesési ütemhez képest a magyar gazdaság nemzetközi megítélése még mindig nagyon kedvezÕtlen, némileg rosszabb, mint amit a valós helyzet indokolna. A magyar számára kulcsfontosságú német nemzetgazdaság közel 7 százalékkal zsugorodott, de meglepÕ módon nagyarányú visszaesés tapasztalható Szlovéniában, Finnországban és Svédországban is.
A GDP-re ható tényezÕk közül kettÕnek kiemelkedÕ jelentÕsége van. 2008-ig az uniós felzárkózó gazdaságok közül hat áttért a lineáris személyi jövedelemadó-rendszerre, ettÕl a felzárkózás gyorsulását várták, sÕt, a lineáris adókulcsot középtávon is fenn kívánják tartani.
Ez a bevezetést követÕen hatásosnak is bizonyult a balti államokban és Szlovákiában, de a éppen ezekben az országokban most igen jelentÕsnek látszik. Ez nem jelent feltétlenül ok-okozati összefüggést, hiszen a felzárkózó országokban jellemzÕen konjunktúraérzékeny iparágakba áramlott a külföldi tÕke jelentÕs hányada, így ez is okozhatja az átlagosnál nagyobb visszaesést az említett államokban.
