Nyerésben van a Gazprom

Miközben az alternatív forrásokat becsatornázó Nabucco gázvezeték előkészítése lassan halad, a Gazprom mind több fronton erősíti jelenlétét Európa gázellátásában. Dmitrij Medvegyev orosz elnök e heti bakui tárgyalásának eredményeként az orosz cég és az azeri állami olajtársaság, a Socar megállapodott arról, hogy Azerbajdzsán évi félmilliárd köbméter földgázt ad el az oroszoknak. Valójában azonban nem is ez jelent igazán csapást az európai gázellátás diverzifikációjának terveire, hanem az, hogy a többségi állami tulajdonban lévő orosz cég elővásárlási jogot szerzett az azeri Shah Deniz gázprojekt második fázisából származó energiahordozókra (VG, július 1., 8. o.). Ez az évi 16 milliárd köbméternyi gáz kulcsszerepet játszott volna az orosz importfüggőség lazítását célzó uniós Nabucco vezeték ellátásában. Most azonban úgy tűnik, inkább a Nabucco riválisának számító orosz Déli Áramlat vezetéken juthat nyugatra az azeri földgáz.

Persze a Nabucco konzorcium is magabiztosnak mutatkozik. A Mol, a német RWE, az osztrák OMV, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz és a török Botas által létrehozott társaság szóvivője, Christian Dolezal szerint folynak a tárgyalások a kaszpi-tengeri és az iraki gázszállításokról, s ha nem is az eredetileg tervezett 2013-ra, de 2014-re megépülhet a vezeték.

Kóka János, az Országgyűlés Nabucco eseti bizottságának elnöke azonban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy szerinte kár lenne temetni ezt a vezetéket, mert minden jel szerint július végén aláírják a Nabucco létrehozásához szükséges államközi megállapodást. Az eredetileg június végére tervezett aláírást Törökország kérésére halasztották el, de most úgy tűnik, e hó végére ők is készen állnak a szignálásra.

Nagyot sikerült előrelépni egy év alatt – tette hozzá Kóka, emlékeztetve: a nemzetközi pénzintézetek menet közben vállalták, hogy a finanszírozásnak mintegy a felét rendelkezésre bocsátják, a partnerországok elkötelezettek a projekt iránt, s az Egyesült Államok is támogatja Európa energiabiztonságának erősítését.

Az, hogy a Gazprom megállapodást kötött Azerbajdzsánnal, nem jelenti azt, hogy ne lenne gáz, amely táplálja majd a Nabuccót – húzta alá Kóka. A vezeték a teljes kaszpi és közép-ázsiai térséget potenciális forrásként kezelő projekt, amelynek egyik pontja lehetne Azerbajdzsán, a továbbiak pedig Türkmenisztán, Irak, Egyiptom, s hoszszabb távon – a politikai helyzet függvényében – akár Irán is.

A türkméneknek ráadásul jóval nagyobb a gázkészletük, mint az azerieknek (s nekik az oroszokkal is vitáik vannak), Irak politikai és gazdasági konszolidációja, s így bevonása Európa gázellátásába pedig az USA-nak is az érdekében áll – vázolta a helyzetet Kóka. Egyben emlékeztetett arra, hogy a Mol és az OMV most kapott szénhidrogén-kutatási és -termelési jogokat Kurdisztánban. Nagyon sok politikai és gazdasági érv szól tehát a Nabucco mellett, az is, hogy a Déli Áramlat kétszer-háromszor annyiba kerülne, mint ez a vezeték – hangoztatta. A Gazprom európai partnerek – az olasz Eni és esetleg a francia GdF Suez – bevonásával és több uniós kormány (Magyarország, Bulgária, Görögország, Olaszország), valamint Szerbia támogatásával építheti meg 2015-re a Déli Áramlat vezetéket. A Balti-tenger alatti, 2012-re elkészülő Északi Áramlat – amelynek évi 55 milliárd köbméteres kapacitásából 22 milliárdot már lekötöttek különböző európai vevők – esetében a német E.On és Wintershall, valamint a holland Gasunie a Gazprom szövetségese.

Az európai cégek bevonása ellenére a Gazprom vezetői arra panaszkodnak, hogy az EU „hátrányos megkülönböztetést” alkalmaz velük szemben. Alekszej Miller vezérigazgató szerint „Európának a nagyobb diverzifikáció kevesebb biztonságot fog hozni”, mivel az alternatív szállító és tranzitországokban hiányzik a politikai stabilitás és az üzleti tapasztalat. Borisz Ivanov, a Gazprom International első embere pedig arra figyelmeztetett, hogy a jövő télen is fennakadások lehetnek az Ukrajnán áthaladó szállításokban, ha Kijev – európai segítséggel vagy a nélkül – nem tud fizetni az orosz gázért. NVZs–TG

Az EU összfogyasztásának ötödét – Magyarország esetében bő hatvan százalékát – kitevő orosz gáz alternatívájaként kaszpi-tengeri, közép-ázsiai, iraki, afrikai, sőt iráni szállítások is szóba kerültek.

A Gazprom azonban Kelet-Ázsiától Európáig, Afrikától Latin-Amerikáig rendre lépéselőnybe kerül az európai cégekkel szemben, vagy – az „oszd meg és uralkodj!” elve alapján – egyesével azokat is bevonja projektjeibe.

Az EU összfogyasztásának ötödét – Magyarország esetében bő hatvan százalékát – kitevő orosz gáz alternatívájaként kaszpi-tengeri, közép-ázsiai, iraki, afrikai, sőt iráni szállítások is szóba kerültek.

A Gazprom azonban Kelet-Ázsiától Európáig, Afrikától Latin-Amerikáig rendre lépéselőnybe kerül az európai cégekkel szemben, vagy – az „oszd meg és uralkodj!” elve alapján – egyesével azokat is bevonja projektjeibe.-->