Csaknem megfeleződött a Romániába irányuló működőtőke-beáramlás az idei első fél évben. A bukaresti jegybank adatai szerint január és június között 2,894 milliárd eurónyi közvetlen külföldi (FDI) érkezett keleti szomszédunkhoz, ez 43 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, amikor még 5,03 milliárd euró volt a beáramlás.
Hasonló tendencia figyelhető meg az egész kelet- és közép-európai régióban. Bulgáriában éppen 50 százalékos volt a visszaesés az idei első hat hónapban, a friss FDI alig haladta meg az 1,5 milliárd eurót. Szerbiában 47,8 százalékos csökkenést jegyeztek fel a statisztikusok. A legnagyobb zsugorodást Lengyelországban mérték, oda január és május között a tavalyi azonos időszakban regisztrált összeg hatoda (1,163 milliárd euró) érkezett csupán.
Ez év egészében legalább felével csökken az FDI-beáramlás Kelet- és Közép-Európába – idézi a Wirtschaftsblatt Hunya Gábort, a bécsi WIIW gazdaságkutató munkatársát. Emellett átstrukturálódás is végbemegy: egyre inkább olyan célpontokat választanak a külföldi beruházók, mint a megújuló energiaforrások vagy a különféle szolgáltatások. A korábbi hagyományos célpontok, mint például az autóipar vagy a bankszektor, egyre inkább visszaszorulnak az új befektetések között.
Az FDI-áramlás globális szinten is apad. A nemzetközi tőkeáramlásokat regisztráló világszervezet, az UNCTAD nemrég arról számolt be, hogy az első negyedévben 54 százalékos volt világszinten a visszaesés. Az FDI egyik legfőbb formájának számító fúziók és vállalatátvételek (M&A) összértéke pedig egyenesen 77 százalékkal csökkent január és március között a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ezt persze részben az is okozza, hogy jó néhány államban a hazai cégeket igyekeznek előnyben részesíteni a külföldiekkel szemben. Szupacsaj Panicspakdi, az UNCTAD főtitkára szükségét is érezte, hogy felszólítsa a világ kormányait: újra kötelezzék el magukat a tőkeáramlások szabadsága mellett.
Egyelőre Magyarországon is csak az idei első negyedévről állnak rendelkezésre számok. A Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium szerint január és március között 536 millió euró FDI érkezett hazánkba, szemben a tavalyi azonos időszakban regisztrált 823 millióval. A szaktárca a válság miatt az év egészére is a sokéves átlagnál (négymilliárd euró) számottevően alacsonyabb, legfeljebb hárommilliárd eurós beáramlást valószínűsít.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a tőkebeáramlás elapadása mögött elsősorban a finanszírozási források beszűkülése állhat hazánk esetében is. A részvények terén egyenesen tőkekivonás volt. Ugyanakkor a vállalkozások jövedelmezősége is alaposan megcsappant, ennek következtében pedig az újrabefektetett profit is a töredékére csökkent. Utóbbi a felét sem érte el az egy évvel korábbi szintnek, mindössze 521 millió euróra rúgott.
Az ITDH Zrt. befektetésösztönzési ügynökség saját adatai szerint ebben az évben eddig több mint 70 milliárd forint értékű befektetést tett lehetővé, ennek köszönhetően mintegy hatezer új munkahely jön létre. Ezek többsége a szolgáltatóiparban valósul meg; például a Vodafone 300, az IBM 290 fővel bővíti magyarországi tevékenységét, míg a BP új befektetőként 1100 munkahelyet hoz létre.
Ha kisebb volumenben is, de a termelő beruházások terén is születtek kedvező döntések az idén. Például az olasz Tecnica Group az ITD Hungary közreműködésével 17 millió euró befektetéssel létesít logisztikai és gyártóközpontot Nagykállón. A mintegy kétszáz főt foglalkoztató üzemben síbakancsok készülnek majd. A Knorr-Bremse már meglévő budapesti és kecskeméti gyárában 1500 főt foglalkoztat. Legújabb, több mint 10 milliárd forintos beruházásából új budapesti gyárában fékrendszereket gyárt majd, 130 új munkahelyet teremtve ezzel. A világ egyik legnagyobb autóipari beszállítója is elkötelezte magát Magyarország mellett: az autóalkatrészeket gyártó Bosal kecskeméti beruházása 250 fő számára teremt munkahelyet.
A válság hatására felerősödtek a költségcsökkentési törekvések. Ez kedvez az outsourcing ágazatnak (számos, szolgáltató központ létesítésére vonatkozó projekt jelent meg vagy gyorsult fel a közelmúltban), illetve nagyobb esélyt ad nyugat-európai vagy amerikai gyártótevékenység hazánkba helyezésére (a beruházási és termelési költségek még mindig szignifikánsabban alacsonyabbak) – véli az ITDH. Az ügynökség jelenleg tizenegy szolgáltató központ magyarországi telepítéséről folytat tárgyalásokat, ezek megvalósulása összességében mintegy háromezer munkahely létrejöttét jelentené.
Magyarországon 2000 táján jelentek meg az első regionális szolgáltató központok, eddig 52 telepedett le hazánkban, összesen mintegy 22 ezer embert foglalkoztatnak. A nagyobbak, így az EDS, az ExxonMobil, az IBM, a Sykes vagy a Morgan Stanley, egyenként 500–1700 munkahelyet teremtettek, és tucatnyi multinacionális vállalat is létesített 50–600 fős regionális szolgáltató központot: például a Diageo, az Avis Europe vagy a Cemex. Sokan folyamatosan bővítik tevékenységüket, a kezdéskor tervezett létszámot lényegesen, akár több száz fővel meghaladta a munkaerő-felvétel, és a következő évekre is további jelentős bővítéseket helyeztek kilátásba. Sok kvalifikált munkahelyet hoznak létre, elsősorban (több)diplomásokat és idegen nyelveket beszélőket foglalkoztatnak, nagy számban alkalmaznak pályakezdőket. Általában a tulajdonos saját leányvállalatait kiszolgáló központok létesülnek Magyarországon (úgynevezett captive centerek). Ezek ügyfelei zömmel a közép-európai régión belüli cégek. A hazánkban letelepedett szolgáltató központok zöme regionális pénzügyi, számviteli, HR- és back office, illetve informatikai feladatokat végző központ. A jelenlétüket bővítő vagy újonnan megtelepedő vállalatok egyre komplexebb és nagyobb hozzáadott értékű tevékenységeket folytatnak.
