Megindíthatja a növekedést az erősödő export
Belföldi viszonylatban ezzel szemben csak 0,2 százalékos keresletélénkülés jelentkezett az adott időszakban.
Az irányzatot kommentálva a szövetségi statisztikai hivatal rámutatott, hogy a külgazdasági teljesítményben utoljára 2006 szeptemberében lehetett ilyen mértékű javulást kimutatni. A fordulat az elemzőket is meglepte, akiknek az előrejelzéséből – a 7 százalék helyett – mindössze 1,1 százalékos átlagos növekedés adódott.
A Der Spiegel szerzője az irányzat tartósságára a nemzetközi gazdasági viszonyok javulásából következtet. A hamburgi lap a jelentésében főleg optimista nyilatkozatokat idéz, amelyek szerint a globális konjunktúrában elképzelhető ugyanolyan „viharos” javulás, mint amilyen ütemben a visszaesés bekövetkezett. A lap utal az USA-ban tapasztalható pozitív várakozásokra, amelyek a beszerzési menedzser index javulásában tükröződnek, említi továbbá, hogy Kínában néhány hónap óta ismét élénkül a vállalati beruházás.
Az óvatosabbak azonban rámutatnak, hogy a német exportban a havi javulás csak a szerény májusi bázisértékhez viszonyítva látszik impozánsnak: most júniusban a külföldi eladások 22,3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, az idei és a tavalyi első félév között pedig 23,2 százalékos csökkenés jelentkezett. A német exportőrök szövetsége 2009 egészére a kivitel 18 százalékos csökkenését prognosztizálja, ez azonban – az előjelzés szerint – jövőre már átfordulhat 5-10 százalék közötti növekménybe.
A jó júniusi kiviteli eredmény a második negyedévi GDP-csökkenést még nem tudta visszafordítani, a Handelsblatt azonban idézi a Commerzbank véleményét, amely szerint a harmadik és a negyedik negyedévben már jelentkezik növekmény a német GDP-ben. A német kereskedelmi és iparkamara (DIHK) úgy látja, hogy a válság mintegy három évvel vetette vissza a német gazdaságot.
A júniusi német kivitel elérte a 68,5 milliárd eurót, a behozatal viszont csak 56,3 milliárd euró volt. A folyó fizetési mérleg többlete – az elemzői előrejelzések 8,0 milliárd eurós átlagával szemben – 13,3 milliárd euró volt, ami egyúttal lényegesen magasabb, mint a májusi 4,2 milliárdos többlet. A német termékek iránti kereslet elsősorban a többi EU-tagállamban mutatott élénkülést.
Javult az érdeklődés a legnagyobb feljövő államokból, Kínából, Indiából és Brazíliából, nem volt tapasztalható viszont érdemi élénkülés az amerikai piacon. A német külgazdasági teljesítményben elért javulásban elemzők egyaránt szerepet tulajdonítanak a világszerte sokfelé indított konjunktúra-élénkítő programoknak és a vezető központi bankok által fonatosított monetáris politikai könnyítésnek.
A bizakodó értékelésekkel szemben Handelsblatt idéz óvatosságra intő véleményeket, amelyek szerint elképzelhető valamilyen „szalmaláng-effektus” amelyet a későbbi hónapokban a helyzet ismételt romlása követhet. A mostani javulás – hangzik az intelem – visszavezethető például olyan egyszeri hatásokra, mint a készletek feltöltése, ami – ha megtörtént – nem tud további keresletet indukálni, ráadásul a külföldi fiskális ösztönző programok hatása is ellaposodhat, amint a pénz el lett költve.
