Veszteglő szellemhajók világszerte

A szakmai képviselői és a szakértők egyaránt meglehetősen sötét színekben festik le a kialakult helyzetet. Még soha sem volt a mostanihoz hasonló válság – idézi a világ legnagyobb tengeri szállítmányozójának, a brémai székhelyű Kühne+Nagelnek a vezetőjét, Reinhard Langét a Der Spiegel.

Eszerint egyedül a tengeri árufuvarozó cégek 20 milliárd dollárnyi veszteségre számíthatnak világszerte. Az iparág vezető globális tanácsadócége, a Drewry Shipping Consultants sem adja alább a riogatásban, amikor arról beszél, hogy az ágazat a szakadék szélén táncol. Az egyik tekintélyes szaklap szerint pedig a konténerhajózási üzletágon eluralkodott a „páni félelem”.

Jól mutatja a helyzet súlyossággát, hogy a legnagyobb hajózási társaságok közül jelenleg egyik sem képes nyereséggel üzemelni.

 A dán óriás, a Maersk 373 millió, a szingapúri NOL 245 millió, a dél-koreai Hanjin 110 millió dollár, a nagy múltú hamburgi Hapag-Lloyd pedig 222 millió euró veszteséget produkált az idei első negyedévben. Szakértők és cégvezetők szerint elképzelhető, hogy a jelenlegi nehéz időket csupán egy maroknyi nagy cég lesz képes átvészelni, miközben a kisebbek teljesen lemorzsolódhatnak.

A kereslet visszaesése a szállítmányozók mellett a hajókat bérbe adók számára is nagy csapást jelent.

A legtöbb nagy logisztikai cég ugyanis részben vagy teljesen bérelt hajókból álló flottát működtet, amelyet a forgalom csökkenésekor sokkal egyszerűbb leépíteni, mint a saját tulajdonban lévőt. A szerződések tömeges visszamondása tükröződik a bérleti díjak globális alakulásában is: miközben 2008 első negyedévében átlagosan több mint 27 ezer dollárba került egy 2500 standardkonténert szállító hajó napi kölcsönzése, az idei második negyedévre valamivel 5 ezer dollár felett van a tarifa.

A szállítmányozás és vele együtt a hajóbérlések visszaesése mellett ugyanakkor külön gondot jelent, hogy a korábbi, „zsíros” esztendők alatt nagyszabású megrendeléseket írtak alá a társaságok a nagy hajóépítőkkel, és a kész hajók leszállítása most lesz esedékes, miközben a jelenlegi flották kapacitásai sincsenek kihasználva.

Összesen 5,3 millió konténernyi szállítókapacitással rendelkező hajóhadra szóló megrendelés van a világ hajóépítőinél, ami a jelenlegi globális kapacitást közel 50 százalékkal növelné még.

Kérdés, hogy a megcsappant árbevételű szállítmányozók, illetve a befagyott kinnlevőségeik után futó bankházak miből tudják majd kifizetni a leszállított konténerhajókat.

Mindenesetre már most igyekeznek minél több régebbi hajót kivonni a forgalomból, a várható túlkapacitások enyhítése érdekében. Ennek eredményeképpen ugyanakkor valóságos szellemhajó-flották vesztegelnek a nagy kikötők előtt, a folyótorkolatokban vagy a tengeröblökben. Jelenleg a globális kapacitás közel tíz százaléka, mintegy 450 hajó rostokol valahol a világon.

Az egyik legijesztőbb kísértet-armada éppen a világkereskedelem egyik csomópontjának számító Szingapúr előtt horgonyoz. A korábban robbanásszerűen fejlődő kikötő forgalma közel negyedével csökkent a válság következtében, miközben az előtte parkoló, forgalomból kivont hajóóriásokra alig egy-két fős legénység felügyel.

A gyors világgazdasági növekedés évei alatt alig egy tucat hajózási társaság, illetve ilyen ügyletek finanszírozására specializálódott bankház ragadta magához a globális piac ellenőrzésének legnagyobb darabját a német kikötővárosban.

A nyilvánosság főleg azért nem szentelt nagy figyelmet nekik, mert legtöbbször nem saját név alatt futtatják hajóikat, hanem más tengeri szállítmányozási cégeknek adják bérbe őket.

A globális vezető szerep miatt ugyanakkor a jelenlegi visszaesés is különösen súlyos csapást jelent a hajókat bérbe adó hamburgi társaságok, illetve az őket finanszírozó bankházak számára. Egyedül a Hanza-városban székelő HSH Nordbanknak, a világ legnagyobb üzletági pénzintézetének a hajóépítésekre nyújtott hitelei meghaladják a 33 milliárd eurót.

Forgalomcsökkenés 
(Forrás: Der Spiegel)

A kikötői konténerforgalom alakulása 2009 első félévében 2008 azonos időszakához képest, százalék

Amerika  -19,2
Európa    -17,8
Ázsia       -14,8
Világ       -15,7

A gyors világgazdasági növekedés évei alatt alig egy tucat hajózási társaság, illetve ilyen ügyletek finanszírozására specializálódott bankház ragadta magához a globális piac ellenőrzésének legnagyobb darabját a német kikötővárosban.

A nyilvánosság főleg azért nem szentelt nagy figyelmet nekik, mert legtöbbször nem saját név alatt futtatják hajóikat, hanem más tengeri szállítmányozási cégeknek adják bérbe őket.

A globális vezető szerep miatt ugyanakkor a jelenlegi visszaesés is különösen súlyos csapást jelent a hajókat bérbe adó hamburgi társaságok, illetve az őket finanszírozó bankházak számára. Egyedül a Hanza-városban székelő HSH Nordbanknak, a világ legnagyobb üzletági pénzintézetének a hajóépítésekre nyújtott hitelei meghaladják a 33 milliárd eurót. -->