A szakmai képviselői és a szakértők egyaránt meglehetősen sötét színekben festik le a kialakult helyzetet. Még soha sem volt a mostanihoz hasonló válság – idézi a világ legnagyobb tengeri szállítmányozójának, a brémai székhelyű Kühne+Nagelnek a vezetőjét, Reinhard Langét a Der Spiegel.
Eszerint egyedül a tengeri árufuvarozó cégek 20 milliárd dollárnyi veszteségre számíthatnak világszerte. Az iparág vezető globális tanácsadócége, a Drewry Shipping Consultants sem adja alább a riogatásban, amikor arról beszél, hogy az ágazat a szakadék szélén táncol. Az egyik tekintélyes szaklap szerint pedig a konténerhajózási üzletágon eluralkodott a „páni félelem”.
Jól mutatja a helyzet súlyossággát, hogy a legnagyobb hajózási társaságok közül jelenleg egyik sem képes nyereséggel üzemelni.
A dán óriás, a Maersk 373 millió, a szingapúri NOL 245 millió, a dél-koreai Hanjin 110 millió dollár, a nagy múltú hamburgi Hapag-Lloyd pedig 222 millió euró veszteséget produkált az idei első negyedévben. Szakértők és cégvezetők szerint elképzelhető, hogy a jelenlegi nehéz időket csupán egy maroknyi nagy cég lesz képes átvészelni, miközben a kisebbek teljesen lemorzsolódhatnak.
A kereslet visszaesése a szállítmányozók mellett a hajókat bérbe adók számára is nagy csapást jelent.
A legtöbb nagy logisztikai cég ugyanis részben vagy teljesen bérelt hajókból álló flottát működtet, amelyet a forgalom csökkenésekor sokkal egyszerűbb leépíteni, mint a saját tulajdonban lévőt. A szerződések tömeges visszamondása tükröződik a bérleti díjak globális alakulásában is: miközben 2008 első negyedévében átlagosan több mint 27 ezer dollárba került egy 2500 standardkonténert szállító hajó napi kölcsönzése, az idei második negyedévre valamivel 5 ezer dollár felett van a tarifa.
A szállítmányozás és vele együtt a hajóbérlések visszaesése mellett ugyanakkor külön gondot jelent, hogy a korábbi, „zsíros” esztendők alatt nagyszabású megrendeléseket írtak alá a társaságok a nagy hajóépítőkkel, és a kész hajók leszállítása most lesz esedékes, miközben a jelenlegi flották kapacitásai sincsenek kihasználva.
Összesen 5,3 millió konténernyi szállítókapacitással rendelkező hajóhadra szóló megrendelés van a világ hajóépítőinél, ami a jelenlegi globális kapacitást közel 50 százalékkal növelné még.
Kérdés, hogy a megcsappant árbevételű szállítmányozók, illetve a befagyott kinnlevőségeik után futó bankházak miből tudják majd kifizetni a leszállított konténerhajókat.
Mindenesetre már most igyekeznek minél több régebbi hajót kivonni a forgalomból, a várható túlkapacitások enyhítése érdekében. Ennek eredményeképpen ugyanakkor valóságos szellemhajó-flották vesztegelnek a nagy kikötők előtt, a folyótorkolatokban vagy a tengeröblökben. Jelenleg a globális kapacitás közel tíz százaléka, mintegy 450 hajó rostokol valahol a világon.
Az egyik legijesztőbb kísértet-armada éppen a egyik csomópontjának számító Szingapúr előtt horgonyoz. A korábban robbanásszerűen fejlődő kikötő forgalma közel negyedével csökkent a válság következtében, miközben az előtte parkoló, forgalomból kivont hajóóriásokra alig egy-két fős legénység felügyel.
Hamburg, a világhatalom
Az észak-német városállam szép csendesen a világ vezető teherhajó-üzemeltető központjává nőtte ki magát az elmúlt tíz év során. A globális tengeri áruforgalmat bonyolító 4619 konténerhajóból 1644 van német, ezen belül főleg hamburgi társaságok tulajdonában.A gyors világgazdasági növekedés évei alatt alig egy tucat hajózási társaság, illetve ilyen ügyletek finanszírozására specializálódott bankház ragadta magához a globális piac ellenőrzésének legnagyobb darabját a német kikötővárosban.
A nyilvánosság főleg azért nem szentelt nagy figyelmet nekik, mert legtöbbször nem saját név alatt futtatják hajóikat, hanem más tengeri szállítmányozási cégeknek adják bérbe őket.
A globális vezető szerep miatt ugyanakkor a jelenlegi visszaesés is különösen súlyos csapást jelent a hajókat bérbe hamburgi társaságok, illetve az őket finanszírozó bankházak számára. Egyedül a Hanza-városban székelő HSH Nordbanknak, a világ legnagyobb üzletági pénzintézetének a hajóépítésekre nyújtott hitelei meghaladják a 33 milliárd eurót.
Forgalomcsökkenés
(Forrás: Der Spiegel)
A kikötői konténerforgalom alakulása 2009 első félévében 2008 azonos időszakához képest, százalék
Amerika -19,2
Európa -17,8
Ázsia -14,8
Világ -15,7
A gyors világgazdasági növekedés évei alatt alig egy tucat hajózási társaság, illetve ilyen ügyletek finanszírozására specializálódott bankház ragadta magához a globális piac ellenőrzésének legnagyobb darabját a német kikötővárosban.
A nyilvánosság főleg azért nem szentelt nagy figyelmet nekik, mert legtöbbször nem saját név alatt futtatják hajóikat, hanem más tengeri szállítmányozási cégeknek adják bérbe őket.
A globális vezető szerep miatt ugyanakkor a jelenlegi visszaesés is különösen súlyos csapást jelent a hajókat bérbe adó hamburgi társaságok, illetve az őket finanszírozó bankházak számára. Egyedül a Hanza-városban székelő HSH Nordbanknak, a világ legnagyobb üzletági pénzintézetének a hajóépítésekre nyújtott hitelei meghaladják a 33 milliárd eurót. -->
