A kamatvárakozások jelzésértékűek

A piaci szereplők irányadó kamatra vonatkozó várakozásainak megismerése fontos kérdés a jegybankok számára, ugyanis információt hordozhatnak arról, ők hogyan ítélik meg a gazdasági kilátásokat, amelyet azután a döntéshozók figyelembe vehetnek a saját helyzetértékelésük kialakításakor – szögezi le az MNB-szemlében megjelent tanulmány. Pintér Klára és Pulai György közösen jegyzi a Kamatvárakozások számszerűsítése piaci hozamokból: aktuális kérdések címet viselő elemzést, amely arra is rámutat, hogy a piaci szereplők várakozásai közvetlenül nem ragadhatók meg, számszerűsítésük igen nehéz. A két leggyakoribb megközelítés közül a cikk azt a módszert járja körbe részletesebben, amikor a várakozásokkal szoros kapcsolatban lévő pénzügyi eszközök áraiból próbálunk következtetést levonni a piac kamatvárakozásaira. Jól működő, likvid piacok esetében az állampapírok, illetve a bankközi ügyletek áraiból, valamint hozamgörbéiből következtethetünk a piaci szereplők jövőbeli kamatvárakozásaira. A BUBOR (a budapesti bankközi kamatláb) a pénzügyi válság kezdetéig viszonylag jól tükrözte a piaci szereplők kamatvárakozásait, a válság elmélyülése óta azonban ebben változás következett be, ennek okait is igyekszik feltérképezni az írás. Az a tény, hogy a BUBOR többé nem képes tükrözni a valós piaci várakozásokat, azaz torzít, azért is fontos, mert kamata referenciaként szolgál több más pénzügyi termék, többek között például a vállalati hitelek esetében is – emlékeztetnek a szerzők.

Elemzésükben a szerzők arra mutatnak rá, hogy 2007 augusztusában a pénzpiacok működési zavarai következtében a kockázati prémiumok szintjének és volatilitásának megugrása több jegybank esetében is felvetette a kérdést: a kamatvárakozások számszerűsítésére általában használt eszközök és módszerek menynyire alkalmazhatók. Az elemzés rávilágít: Magyarországon a piaci turbulenciák az állampapírpiacon okozták a legjelentősebb és leghosszabb ideig tartó működési zavarokat. Ezért az állampapír-piaci hozamokból számított hozamgörbe a korábbinál kevésbé alkalmas a piaci szereplők várakozásainak mérésére. A felmérésekben megjelenő elemzői várakozásokat az elmúlt időszakban jobban követték a bankközi hozamokra illesztett hozamgörbéből számított határidős hozamok. Azonban a bankközi piacok likviditása is érzékelhetően csökkent, és egyes eszközök áraiban torzítások jelentek meg. A BUBOR-kamatok 2008 végétől alkalmatlanná váltak a piaci várakozások mérésére, a jegyzések elvesztették korábbi rugalmasságukat, és a következő időszakra várt alapkamat helyett az aktuális alapkamathoz tapadnak. A BUBOR információtartalmának elveszése azt eredményezi, hogy a bankközi piaci eszközök hozamából becsült hozamgörbe pontosabb képet ad a várakozásokról, ha a BUBOR-jegyzések adatait nem használjuk fel. Ugyanakkor a BUBOR-on alapuló határidőskamatláb-megállapodások (FRA-k) továbbra is alkalmasak a piaci szereplők várakozásainak számszerűsítésére, amenynyiben értelmezésük során a hitel- és likviditási kockázati prémium mellett a BUBOR rugalmatlansága által okozott torzítást is figyelembe vesszük. Ha a BUBOR lényegében az aktuális alapkamattal egyezik meg, az FRA-jegyzések nem a futamidejük alatti átlagos jegybanki kamatra vonatkozó várakozásokat mutatják, hanem közvetlenül az indulásukkor érvényes jegybanki kamatra vonatkozó várakozásokat.