A kamatvárakozások jelzésértékűek
Elemzésükben a szerzők arra mutatnak rá, hogy 2007 augusztusában a pénzpiacok működési zavarai következtében a kockázati prémiumok szintjének és volatilitásának megugrása több jegybank esetében is felvetette a kérdést: a kamatvárakozások számszerűsítésére általában használt eszközök és módszerek menynyire alkalmazhatók. Az elemzés rávilágít: Magyarországon a piaci turbulenciák az állampapírpiacon okozták a legjelentősebb és leghosszabb ideig tartó működési zavarokat. Ezért az állampapír-piaci hozamokból számított hozamgörbe a korábbinál kevésbé alkalmas a piaci szereplők várakozásainak mérésére. A felmérésekben megjelenő elemzői várakozásokat az elmúlt időszakban jobban követték a bankközi hozamokra illesztett hozamgörbéből számított határidős hozamok. Azonban a bankközi piacok likviditása is érzékelhetően csökkent, és egyes eszközök áraiban torzítások jelentek meg. A BUBOR-kamatok 2008 végétől alkalmatlanná váltak a piaci várakozások mérésére, a jegyzések elvesztették korábbi rugalmasságukat, és a következő időszakra várt alapkamat helyett az aktuális alapkamathoz tapadnak. A BUBOR információtartalmának elveszése azt eredményezi, hogy a bankközi piaci eszközök hozamából becsült hozamgörbe pontosabb képet ad a várakozásokról, ha a BUBOR-jegyzések adatait nem használjuk fel. Ugyanakkor a BUBOR-on alapuló határidőskamatláb-megállapodások (FRA-k) továbbra is alkalmasak a piaci szereplők várakozásainak számszerűsítésére, amenynyiben értelmezésük során a hitel- és likviditási kockázati prémium mellett a BUBOR rugalmatlansága által okozott torzítást is figyelembe vesszük. Ha a BUBOR lényegében az aktuális alapkamattal egyezik meg, az FRA-jegyzések nem a futamidejük alatti átlagos jegybanki kamatra vonatkozó várakozásokat mutatják, hanem közvetlenül az indulásukkor érvényes jegybanki kamatra vonatkozó várakozásokat.


