Arra is fény derült, milyen konzervatívak a magyar cégvezetők a részmunkaidős alkalmazással kapcsolatban – fejtette ki a felmérés elemzését végző jegybanki szakember. Kónya István más, kifejezetten a hazai vállalatokra jellemző tulajdonságot is kiemelt, mint például a nominális bércsökkentéstől történő elzárkózás. Ezt a vezetők legtöbbször azzal indokolják, egy ilyen lépés nagymértékben rombolná a dolgozók motivációját és morálját. Európában viszont a legtöbben a kollektív szerződés miatt nem tudnak ilyen lépést megtenni, szűkebb régiónkban pedig a vállalkozások többsége fél a legjobb alkalmazottak elvesztésétől, ez pedig szakemberhiányra utal.
A minimálbérrel kapcsolatos legfőbb közgazdasági kritika, hogy csökkenti az alacsony képzettségűek foglalkoztatását. A viták most újra éleződnek, az Országos Érdekegyeztető Tanácsnál már hetek óta napirenden van a jövő évi kérdése. A munkavállalók javaslata szerint 80 ezer forintra kellene növelni, a munkaadók azonban ettől eddig elzárkóztak. Még a minimálbér csökkentését vagy annak részbeni eltörlését sem tartaná néhány vállalatvezető túlzónak.
Valószínűleg Magyarországon sokkal inkább inflációgerjesztő hatása lenne az emelésnek, ugyanis kevesen válaszolták az MNB által megkérdezettek közül azt, hogy leépítéssel reagálnának egy ilyen lépésre, annak nyomán viszont átlagosan majdnem 10 százalékkal emelnék a minimálbér felett keresők bérét is. Annak ellenére így történne, hogy a felmérésben szereplőknél 13,7 százalékot tett csak ki a 79 ezer forint alatt keresők létszáma. E mögött vélhetően az húzódik meg, hogy a vállalatok motivációs szempontok miatt igyekeznek megtartani a belső bérstruktúrájukat – fűzte hozzá a jegybanki szakértő. Ugyanakkor kérdésünkre azt is leszögezte, a felmérés alapján nem lenne közvetlen hatása a cégek árképzésére egy ilyen jellegű költségemelkedésnek, elsősorban a nem bérjellegű költségekhez nyúlnának a vezetők.
Széles körű adatgyűjtés
A felmérést az Eurosystem bérdinamikával foglalkozó kutatói hálózata, a Wage Dynamics Network végezte egy 17 európai országban közreadott, harmonizált kérdőív segítségével. A magyar adatok begyűjtése személyes interjúk során történt. BD
A minimálbér-emelés hatásai
Előnyök- a járulékbevételek emelkedése
- az adócsökkentés jövedelmi különbségeket növelő hatásának mérséklése
Hátrányok
- inflációs kockázat
- csökkenhet az alacsony végzettségűek foglalkoztatása
- a járulékbevételek emelkedése
- az adócsökkentés jövedelmi különbségeket növelő hatásának mérséklése
Hátrányok
- inflációs kockázat
- csökkenhet az alacsony végzettségűek foglalkoztatása Vélemény Takács János, Az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója
Nem kellene hozzányúlni a minimálbérhez, mivel a lépés az erre különösen érzékeny ágazatokban ronthatja a nemzetközi versenyképességünket. A minimálbéresek fizetését inkább egy általános bérfejlesztési megállapodás keretében kellene növelni, ez pszichikailag is kedvezőbb hatást gyakorolhatna rájuk, mivel elmozdulhatnak a minimálbér szintjéről. A válság kapcsán az idén nem nőhetett az alkalmazottaink fizetése, de nem is csökkentettük azt. Utóbbinak erős demoralizáló hatása van, főleg az alacsonyabb jövedelműek körében.
Szoftverfejlesztő cégünk bérköltségére közvetlenül nem lenne hatással a minimálbér emelése, de általánosságban elmondható, hogy rontja az ország versenyképességét. Ha a lépés másik közvetett célja a gazdaság kifehérítése, abban is csak az egyik tényező lehet. A recessziós hatások, illetve a létszámleépítés elkerülése miatt az idén kénytelenek voltunk csökkenteni a béreket. Ezt az alkalmazottak meg is értették, a vezetőség pedig ígéretet tett rá, amint ismét rendeződik a helyzet, visszapótoljuk a jövedelmet. -->
