"Ezt javasoltam Amerikának is. Legalább egyfajta tervre lenne szükség szükséghelyzet esetére. Ha a gazdaság aztán jobban megy, a tervet még mindig el lehet vetni. Ha azonban rosszabbul, és nincs tervünk szükséghelyzetre, akkor arra nem is készültünk fel" – idézi Stiglitzet az ORF.
A közgazdász szerint az európaiak túl sok gondot csinálnak maguknak a költségvetési deficitből. Mint mondta, egyfajta deficitfetisizmus figyelhető meg Európában. Az államok igyekeznek féken tartani a hitelfelvételeket. A módszer hatékonyságáról azonban politikai vita folyik Európában.
Szemügyre kell azonban venni, hogy a kötelezettségek fejében mit kap az adott ország. Ha például az infrastruktúrába, a technológiába és a képzésbe invesztálunk, akkor a gazdaság a végén erősebb lesz, mint előtte – vélte Stiglitz.
A közgazdász szerint eddig nem történtek valódi lépések a pénzügyi rendszer megreformálására, az ördög pedig a részletekben rejlik. Stiglitz kiemelte a banki vezetők fizetésének átalakítását, amelynek célja szerinte a hosszú távú eredmények díjazása kell hogy legyen.
