Városok végveszélyben
Egyetlen üzemre vagy gazdasági ágazatra alapozott orosz nagyvárosok egész sora számára vált kétségessé a túlélés. A szovjet idők elhibázott iparfejlesztésének súlyos következményeit jelzi, hogy nem kevesebb, mint 400 város fenntartására vagy megmentésére kellett külön programot indítania a kormánynak.
Bár lakosságáttelepítésre eddig nem került sor, illetékes kormánytisztviselők szerint ezt sem lehet kizárni. A súlyos helyzetben lévő városok üzemeiből kikerülő termékek elavultak, nem bírják a versenyt az importcikkekkel, a még meglévő magas vámok ellenére sem. A mostani gazdasági válság kirobbanása előtt a feszültségeket eltakarták a Moszkvából bőkezűen osztogatott támogatások.
A „monokultúrás” városok egyik példáját adja a 700 ezer lakosú, Palmiro Togliatti olasz kommunista vezetőről elnevezett Volga menti város, és annak autógyára, az AvtoVAZ, amelyet bürokraták és bankárok hada próbál megmenteni a csődtől. A gyár augusztusban csaknem végig állt, azóta pedig csak egy műszakban termel, tevékenységének fenntartása eddig 850 millió dollárnak megfelelő állami támogatást vitt el. A 102 ezer főt foglalkoztató vállalatnál a dolgozók mintegy negyedének elbocsátása vált szükségessé. Az állástalanná váltak alkalmi és közhasznú munkákból igyekeznek eltartani magukat, mert a város vezetése képtelen a szükséges, 20-23 ezer főnyi új munkahely létrehozatalára. A többszöri tulajdonosváltás után jelenleg a Rosztyehnologija állami hadiipari komplexum és a Troika Dialog nevű moszkvai befektetési bank birtokolja a legnagyobb hányadot, a francia Renault pedig 25 százalékot szerzett meg, de ez utóbbi szerepvállalása még évekig nem látszik meg a cég gyártmányain. A meglévő konstrukciókra alig van kereslet, annak ellenére, hogy tavaly az országban hárommillió személyautót adtak el, és a piacot 30 százalék körüli importvám védi. Financial Times
Orosz „monovárosok”
Pikaljevo: a 22 ezer lakosú – Szentpétervár közelében lévő – települést a cementipar tartotta el, az árak összeomlása miatt azonban a munkaképes lakosság harmada vált munkanélkülivé, lecsillapításukra Vlagyimir Putyin kormányfőnek kellett a helyszínre mennie.Voszkreszenyszk: a 90 ezer fős – Moszkva közeli – településen a műtrágyagyártás biztosította a megélhetést, a termelés azonban az idén már összesen három hónapig szünetelt.
Nyizsnyij Tagil: az Urál keleti oldalán fekvő, 450 ezer lakosú város kohászati és acélipari üzemeiből több tízezer főt kellett elbocsátani, ők jelenleg segélyen élnek.
Zlatouszt: az Urál déli lábainál lévő 190 ezer lakosú városban az acélgyár leállása miatt kellett a hatóságoknak lecsillapítaniuk a munkásokat.
Miaszsz: az előző közelében található, 160 ezres lélekszámú városban a teherautógyár az év eleje óta a munkanapok felében tud csak termelni.
Bajkálszk: a tó menti, 15 ezer fős települést a cellulózüzem tartotta el, amelyet be kellett zárni, most minden negyedik munkaképes korú személy állástalan.
Voszkreszenyszk: a 90 ezer fős – Moszkva közeli – településen a műtrágyagyártás biztosította a megélhetést, a termelés azonban az idén már összesen három hónapig szünetelt.
Nyizsnyij Tagil: az Urál keleti oldalán fekvő, 450 ezer lakosú város kohászati és acélipari üzemeiből több tízezer főt kellett elbocsátani, ők jelenleg segélyen élnek.
Zlatouszt: az Urál déli lábainál lévő 190 ezer lakosú városban az acélgyár leállása miatt kellett a hatóságoknak lecsillapítaniuk a munkásokat.
Miaszsz: az előző közelében található, 160 ezres lélekszámú városban a teherautógyár az év eleje óta a munkanapok felében tud csak termelni.
Bajkálszk: a tó menti, 15 ezer fős települést a cellulózüzem tartotta el, amelyet be kellett zárni, most minden negyedik munkaképes korú személy állástalan.-->
