Állami „bírság” az elhízásért
Egyre népszerűbb az elhízást elősegítő, magas cukor- és zsírtartalmú élelmiszerek utáni extra adó kivetésének ötlete egyes nyugati országokban. Dánia immár a második ilyen jellegű elvonás bevezetését tervezi, míg az USA-ban több szövetségi állam is próbálkozik/próbálkozott hasonlóval, sőt, maga a szövetségi kormányzat is ilyen elképzeléseket dédelget.
Az efféle elhízásellenes adók kivetése ugyanakkor számtalan problémát vet fel. Az élelmiszeripar, illetve a lakosság jelentős részének ellenállása mellett ugyanis nem tisztázott, hogy valóban eléri-e a kívánt hatást a fogyasztási szokások megváltoztatása terén, és egyébként sem egyszerű azon termékkör kijelölése, amelyre az extra adót kivetnék. A kalóriaadó kritikusai szerint a kormányok valójában csupán újabb bevételi forrásokat próbálnak keresni.
A dán törvényhozás új tervei esetében már a második hullámról van szó, hiszen a fagylaltokra, csokoládékra és cukrozott üdítőkre vonatkozó teher 25 százalékos emelését már a nyári szünet előtt megszavazta a törvényhozás. Koppenhága azonban a jövőben a telített zsírsavakat tartalmazó tejtermékek után fizetett adót is növelni kívánja, méghozzá kilogrammonként 25 koronával (938 forint). Ez a vaj esetében 25, a sajtoknál pedig 7 százalékos áremelkedést jelentene. A dán élelmiszeripar viszont értetlenül áll a tervezet előtt, mert az új büntetőadó a hivatalos táplálkozási ajánlásokban szereplő tejtermékeket sújtaná. Ráadásul a tejipari cégek éveken keresztül a hatóságokkal együttműködésben igyekeztek minél zsírszegényebb termékeket kifejleszteni.
Miközben az Egyesült Államokban szövetségi szinten egyre nagyobb a támogatottsága a kalóriaadó bevezetésének, az egyes szövetségi államokban korántsem egyöntetű a lelkesedés a cukros üdítők és egyéb, elhízást elősegítő élelmiszerek különadója iránt. Maine-ben például a választók kétharmada utasította vissza népszavazáson azt a különadót, amelyet nagy cukortartalmú élelmiszerekre vetettek ki tavaly.
David Paterson New York-i kormányzó eddigi hasonló próbálkozásai szintén nem nevezhetők sikertörténetnek. Októberben immár másodszor állt elő a cukrozott üdítők megadóztatásával, miután az év elején a New York-iak heves ellenállása miatt egyszer már kénytelen volt levenni a napirendről a javaslatot. Újabb felbátorodása mögött valószínűleg az áll, hogy maga Barack Obama elnök is hasonló, szövetségi szintű elvonás bevezetését tervezi, amely azon túlmenően, hogy a remények szerint csökkenti a káros élelmiszerek fogyasztását, a tervezett egészségügyi reform költségeinek a fedezéséhez is hozzájárulhat.
A kalóriaadó amerikai bírálói ugyanakkor több szempontból is kifogásolják a módszert. Először is sokak szerint egy „nevelési célzatú” adó sérti az állampolgárok szabad választását azzal, hogy bizonyos, a piacon kapható termékek megvásárlását bünteti. A másik fő kifogás, hogy a kalóriaadó leginkább az egészségtelenebb élelmiszereket fogyasztó, szegényebb rétegeket sújtaná.
Ráadásul a közgazdászok és a társadalomtudósok körében élénk vita folyik arról, hogy az ilyen jellegű terhek valóban képesek-e egészségesebb táplálkozásra serkenteni az embereket. Sokak szerint például nem is a cukros-zsíros élelmiszerek, hanem sokkal inkább a mozgáshiányos életmód vezetett az amerikaiak tömeges elhízásához. JK
Különösen ártalmas a sok cukor
Kiegyensúlyozott táplálkozás és mértékletesség mellett, ha időnként egy-egy egészségtelennek tartott ételt is elfogyasztunk, az még nem veszélyezteti az egészséget – mondta Pados Gyula, a Szent Imre kórház obezitológia-lipidológia osztályának vezetője.Ám a magas kalóriatartalmú, az állati zsiradékot tartalmazó ételek és a gyorsan felszívódó szénhidrátok gyakori fogyasztása kockázatos. Különösen ártalmas az édes kóla, a pattogatott kukorica, a sok cukor, amely elterjedt a fiatalok körében.
A magyarok jelentős része elhízott, ez szív- és érrendszeri betegségekhez vezet. Ám sok vita várható még arról, hogyan lehetne mértékletességre szoktatni az embereket.
Ám a magas kalóriatartalmú, az állati zsiradékot tartalmazó ételek és a gyorsan felszívódó szénhidrátok gyakori fogyasztása kockázatos. Különösen ártalmas az édes kóla, a pattogatott kukorica, a sok cukor, amely elterjedt a fiatalok körében.
A magyarok jelentős része elhízott, ez szív- és érrendszeri betegségekhez vezet. Ám sok vita várható még arról, hogyan lehetne mértékletességre szoktatni az embereket.
-->
