BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Az ország, amely csalással vált az eurózóna tagjává

Az euró 1999-es bevezetésekor a tagállamok egyetértettek abban, hogy a valuta stabilitásához elengedhetetlen a fiskális fegyelem fenntartása. A közös fizetőeszköz az összes ország számára előnyös volt, a jelenlegi gazdasági válság idején például horgony gyanánt szolgált. A bevezetésekor vállalt fiskális fegyelem megszegése azonban katasztrófába sodorhatja az eurót – véli Edin Mujagic, a Tilburg Egyetem professzora.

Ma túl sok tagország viselkedik úgy, mintha a stabilitási és növekedési paktum nem is létezne. A görög államháztartás állapota például „súlyos aggályt jelent az egész euróövezet számára”, amint azt a monetáris ügyekben illetékes európai biztos, Joaquín Almunia állította. Görögország államháztartási hiánya az idén várhatóan eléri a GDP 12,7 százalékát, messze meghaladva a stabilitási paktumban rögzített 3 százalékos felső határt.

A válság miatt az idén természetesen az euróövezet minden országa megszegi a 3 százalékos deficithatárt. De tekintsünk például Hollandiára, ahol 1999 óta az idén másodszor haladja meg a hiány a megengedett plafont. Az első alkalommal ott mindössze 0,1 százalékkal lépték át a határt, a kormány ennek ellenére azonnali, kemény intézkedéseket foganatosított a hiány megfékezésére. Hasonlóan viselkedett Németország és Ausztria is, ahol például most is dolgoznak a válság miatt felduzzasztott deficit lefaragásán.

Lent, Európa déli végein a dolgok egészen másként néznek ki. Arrafelé a deficit-előírás megszegése inkább szabálynak, semmint kivételnek számít. A közös valuta használatának első évtizede során a görögök például csak egy alkalommal – és minimális mértékben – tudták a 3 százalékos plafon alá szorítani a hiányt. Athén más tekintetben is méltatlanná vált a bizalomra.

A kormány 2004-ben bevallotta, hogy az 2000 óta minden évben hazudott a deficit mértékét illetően. Ez volt az az időszak, amikor az országnak igazolnia kellett az alkalmasságát a közös valuta bevezetésére és használatára. Másképpen fogalmazva, Görögország csak csalással válhatott az euróövezet tagjává. Majd 2009 novemberében ismét látszott, hogy a görög kormány megint hazudott, ez alkalommal a 2008-as tényleges és a 2010-es várható deficitet illetően.

Olaszországban (csakúgy, mint Portugáliában és Franciaországban) szintén hosszú története van az európai fiskális szabályok felrúgásának.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek