Magyar gazdaság

"Kevesen szeretik, de sokan csinálják"

Kevesen szeretik, de sokan csinálják. Az Egyesült Államokban például mély gyökerei vannak az iparpolitikával szembeni ellenérzésnek, mégis a gyakorlatban, a kereskedelempolitikában, a távközlésben vagy a védelmi iparban régóta és sikeresen alkalmazzák eszközeit. Lehet, hogy elsősorban a kifejezéshez kapcsolódik az elutasítás? Vagy ahhoz az iparpolitikához, amelyet tudatosan és félrevezetően a központi tervezéssel, a piacgazdaság leépítésével azonosítanak? – teszi fel a kérdést a Világgazdasában Botos Balázs, a Zsigmond Király Főiskola egyetemi docense.

Kevés vitatottabb témaköre van a gazdaságpolitikának, mint az iparpolitika. A fogalom meghatározása sem egységes (egy monográfia az iparpolitika 30 különböző definícióját sorolta fel), nemhogy szükségességének vagy szükségtelenségének megítélése. A Világgazdaság december 9-i számában a Stanford Egyetem közgazdaságtan-professzorának, Michael J. Boskinnak figyelemre méltó írását olvashattuk, amelyben igen kemény kritikával illeti az iparpolitikát és a válságra iparpolitikai lépésekkel reagáló kormányokat.

Szeretnék a cikk néhány gondolatára reagálni, hangsúlyozva rögtön, hogy a végső következtetéssel – „Ma ugyanolyan rossz ötletnek számítana, ha a kormányok jelölhetnék ki a nyerteseket és a veszteseket” – teljesen egyetértek. Kérdés persze, hogy valóban erre törekszenek-e a kormányok? Ne feledjük, a „picking the winners”, tehát a nyertesek kijelölésének elve csak egy, ma már általában túlhaladottnak tekinthető iparpolitikai elágazás. 

A válság következtében inkább az az iparpolitikai vonulat került előtérbe – s erre a cikk is hoz példákat –, amely az iparvédelemre, piacvédelemre, munkahelyek megőrzésére helyezi a hangsúlyt, nem riadva vissza esetenként protekcionista lépésektől sem. S ennek az sem mond ellent, hogy Franciaország valóban komoly összegeket szán fejlesztési programokra, de nem „húzó iparágak” fejlesztésére, hanem a digitális gazdaságot erősítő beruházásoktól kezdve az egyetemek modernizálásáig terjedő innovációs projektekre.

A válság tehát – többek között – arra is felhívta a figyelmet, hogy újra kell gondolnunk azokat a beidegződéseket, amelyek az iparpolitikához kötődnek. Hiszen nyilvánvaló, ami működött Japánban vagy az ázsiai kistigrisek esetén 30 éve, az nem célravezető ma Európában.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Boskin iparpolitika Zsigmond Király Főiskola válság Botos Balázs munkahely
Kapcsolódó cikkek