A tekintélyes brit gazdasági-politikai folyóirat "Rossz címkével ellátva" címet viselő írása szerint "Kelet-Európa" olyan földrajzi furcsaság, amely magában foglalja a fölrész közepén elhelyezkedő Csehországot, a délkeleti végeken meghúzódó Görögországot és Ciprust - amelyeket "Nyugat"-Európához szokás sorolni - azonban nem.
Az elnevezésnek történelmileg sincs sok értelme: egyes térségi országok szigorú tervgazdálkodást folytattak, másoknak saját verziójuk volt, mint például Magyarország "gulyáskommunizmusa".
A már 1989-ben sem nagyon használható egységes megjelölés mára teljesen értelmetlenné vált, tekintettel a térségi országok sorsának eltérő alakulására a kommunizmus összeomlása óta. Azon országok között, amelyek egykor - saját nevükön vagy másokhoz tartozva - a "kommunista" jelzőt viselték, ma már több a különbség, mint a hasonlóság - áll a The Economist elemzésében.
A hetilap szerint a "Kelet-Európa" elnevezés alkalmazása azt sugallja, hogy ezek az országok a totalitárius uralom alatt is azonos sorsot szenvedtek el, és azóta is a rossz kormányzás, a nyomorúságos gazdasági helyzet értelmezését hordozza.
A gazdasági visszaesés megmutatta, hogy ez mennyire félrevezető. A lettországi bankválság "járványos terjedésével" kapcsolatos aggodalmak olyan szilárd helyzetű gazdaságokban is emelték a kockázati felárakat, mint Csehország és Lengyelország. "Ez a képtelenség egyes kívülállók más kívülállók félelmeivel kapcsolatos előérzeteire alapult" - fogalmaz a The Economist.
A lap kiemeli, hogy a kontinens legnagyobb pénzügyi felfordulása valójában Izlandon ment végbe, és az EU-n belüli legnagyobb előrejelzett államháztartási hiányokat sem az "exkommunista kelet", hanem Nagy-Britannia és Görögország produkálja az idén.
