A szálláshely-szolgáltatási piacot 2008 vége óta visszaesés jellemzi, a trendforduló nem következett be - közölte a KSH.
2009. január–novemberben 2988 ezer külföldi vendég 8588 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyformán 10%-kal csökkent 2008 azonos
időszakához képest. A Németországból, Lengyelországból, Olaszországból, Romániából, Hollandiából és Franciaországból érkező vendégek esetében 1–15%-os visszaesés volt a vendégéjszakák számában, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok tekintetében jelentős, 23–24%-os volt a csökkenés.
Hét küldő ország – Szlovákia, Csehország, Kína, Izrael, Ausztria, Finnország, Svájc –, valamint a kis súlyt képviselő afrikai országok esetében bővült a vendégforgalom. Legnagyobb mértékben a szlovák
állampolgárok által eltöltött vendégéjszakák száma nőtt (28%-kal). A külföldivendég-forgalom 79%-át realizáló szállodákban minden kategóriában mérséklődött az eltöltött éjszakák száma.
Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 3611 ezer belföldi vendéget és 8785 ezer belföldivendég-éjszakát jelentettek, a vendégek és az éjszakák száma egyformán 7%-kal csökkent. A belföldivendég-
forgalom 61%-át fogadó szállodákban 8%-os visszaesés figyelhető meg az éjszakák számában 2008 január–novemberéhez viszonyítva. A vendégek körében szintén népszerű – a vendégéjszakák 14%-
át regisztráló – panziók esetében 14%-os elmaradás következett be.
A különböző utazási célok közül a hivatalos célból, illetve a konferenciára, kongresszusra érkezők együttes aránya 28%, mely 3 százalékponttal esett vissza a 2008. január–novemberben mért értékhez képest.
A szabadidős céllal történő utazások 12%-ának elsődleges célja az egészségturizmus volt. 2009. január–novemberben a szállodai vendégek 27%-át a gyógy- és wellness-szállodák fogadták, a szállodák külföldi
vendégeinek 16 és belföldi vendégeinek 39%-a vett igénybe ilyen típusú szolgáltatásokat.
A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek többsége egyénileg foglalta le szállását, mindössze 27%-uk utazási irodák által, az elektronikus úton bonyolított szállásfoglalások aránya pedig 29% volt.
Az év első tizenegy hónapjában a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 44%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák 55, a négycsillagos házak pedig 50%-os foglaltságot értek el. 2009. január–
novemberben a legnagyobb kihasználtsági arány a gyógyszállodák esetében figyelhető meg (58%), bár kapacitáskihasználtságuk 5 százalékponttal maradt el a 2008 azonos időszakában mért szinttől.
A Balatonon és Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma az első tizenegy hónap során 8 és 12%-kal volt kevesebb, mint az előző évben. A vendégforgalom visszaesése valamennyi turisztikai régiót
jellemezte.
A kereskedelmi szálláshelyek összesen 208 milliárd forint bruttó árbevételt értek el 2009. január– novemberben, ezen belül a szállásdíjbevétel 120 milliárd forint volt. Az összes bevétel folyó áron 10%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 953 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) pedig 6600 forint volt; 2008-ban ugyanezek a
mutatók 14 941, illetve 7435 forintot tettek ki. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel jelentős csökkenését a szállodák szobakapacitás-kihasználtságának 6 százalékpontos visszaesése is befolyásolta.
2 Az átlagárak alakulása a szállodai külföldivendég-forgalom jelentős súlya (56%) következtében erősen függött a hektikusan (264–316 forint) mozgó forint/euró árfolyamtól. A szálláshely-szolgáltatásban a
harmadik negyedévben már a 18%-os általános forgalmi volt érvényben, így ebben az időszakban a szállodák nettó átlagárának változása eltért a bruttó átlagárétól.
A kereskedelmi vendéglátóhelyek 2009. január–októberben 495 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, mely 8%-kal maradt el az előző év azonos időszakának adatától. A vendéglátóhelyek árbevételének
10%-a származott a kereskedelmi szálláshelyen üzemeltetett üzletekből.
A szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások 2009. január–novemberre számított árindexe 2, illetve 6,5%-os növekedést jelzett az egy évvel korábbi szinthez képest.
2009. november 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 1914 volt, ezen belül a 739 szálloda 45 ezer szobával, a 878 panzió 10 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek száma (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) 297 volt. A kettő-, négy- és ötcsillagos, a wellness-, apartmanszállodák, továbbá az ifjúsági szállók és üdülőházak kapacitása gyarapodott, a többi szálláshely kapacitása ezzel szemben csökkent 2008 azonos időszakához viszonyítva. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szálláshelyeken novemberben közvetlenül 25 ezer főt foglalkoztattak, amely 8%-kal volt kevesebb, mint az elmúlt évben.
A makrofolyamatok tekintetében a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágazat bruttó hozzáadott értéke az előzetes adatok alapján a harmadik negyedévben 4%-kal maradt el az előző
évitől, kevésbé, mint amennyivel a csökkent nemzetgazdasági szinten. A beruházások a 2008 első félévi jelentős bővülés után 2009 évben visszaestek. A foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete folyó áron
3%-kal nőtt, de nem érte el a nemzetgazdasági átlag kétharmadát sem.
