Folytatódott a kamatvágás

A negyed százalékpontos kamatcsökkentési ütemre tért át a jegybank, a görögökkel kapcsolatos bizonytalanság is szűkíti a monetáris politika mozgásterét. Az áprilisban esedékes parlamenti választások miatt is indokoltabb az óvatosság, bár a jegybankelnök cáfolta, hogy ez hatással lenne döntéseikre. Az MNB monetáris tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét a mai nappal – derült ki a jegybank közleményéből.

Két javaslatot tárgyalt a monetáris tanács, egy 25 és egy 50 bázispontos csökkentést, és előbbit meggyőző többséggel szavazták meg – mondta el Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón. Az infláció 2010 második felétől jelentősen a cél alá kerülhet, ez a gyenge növekedési kilátások alapján továbbra is alacsonyabb kamatszintet indokolna, ám még mindig a pénzügyi környezetre kénytelen összpontosítani a tanács. Több olyan tényező került napvilágra – a kockázati étvágy csökkent, a kockázati felárak megemelkedtek –, ami indokolta decemberben a kisebb ütemű kamatcsökkentésre történő áttérést, és a tanács szerint ehhez képest január nem hozott változást – számolt be a döntés hátteréről Simor.

A mai kamatdöntéssel újra elértük az eddig volt legalacsonyabb alapkamatot. Eddig mindössze egyszer volt 6 százalékos szinten a ráta, 2005. szeptember 20-tól kilenc hónapon keresztül. Szakértői vélekedések szerint a most kialakult 6 százalékról március közepéig 5,5 százalékra csökkenhet az irányadó ráta. A tavalyi utolsó kamatvágással azonban már sikerült az MNB-nek meglepetést okozni a piac számára: az akkori 25 helyett 50 bázispontos lépésre számított az elemzők többsége.

A várakozásoknak megfelelőnek nevezte a mostani MNB-döntést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A nemzetközi helyzet elsősorban a görög eseményeknek köszönhetően továbbra is bizonytalan, ez meg is látszik a hosszabb lejáratú magyar állampapírhozamok alakulásán, melyek a kamatvágások ellenére inkább felfelé csúsznak. Görögország példája továbbra is óvatosságra inti az olyan országokat, melyek magas államadósságuk miatt külföldi finanszírozásra szorulnak – vélekedik Bebesy. A hazai reálgazdasági mutatók, a csökkenő fogyasztás, a zéró hitelezés, a növekvő munkanélküliség és a minimális infláció továbbra is támogatják a kamatvágást, azonban az MNB mozgásterét a nemzetközi környezet alakulása határozza meg. Történelmi mélyponton lévő alapkamat és bizonytalan külső környezet mellett, a választások közeledtével a jegybank a következő időszakban 25 bázispontos mérséklésekben gondolkodhat – fűzte hozzá.

A lépés összhangban volt a várakozásokkal Stuart Bennett szerint is. A Calyon Bank elemzője az utóbbi időszak feltételeit kedvezőtlenebbnek ítéli, mivel a görög államháztartással kapcsolatos aggodalmak tovagyűrűztek Európa többi piacára is. Ez kihatott a forint árfolyamára is, ami szintén a jegybanki lépés hátterében állhatott. A mai kamatdöntés kapcsán nem várható komolyabb kilengés, sem a rövidebb lejáratú állampapírok, sem a forint piacán – értettek egyet az Equilor szakértői. A hazai fizetőeszköz ugyanakkor enyhén gyengült a bejelentés hatására.