Josef Pröll néppárti pénzügyminiszter szerint az új adónemet úgy kell megtervezni, hogy ösztönözze a lakosságnak és a vállalati szektornak történő hitelnyújtást, ám a spekulációt megdrágítsa. Faymann arról is beszélt, szerinte jobb lenne, ha az ügyben európai uniós szinten születne döntés – de ha nem alakul ki konszenzus a tagállamok között, akkor Ausztria egyedül is kész cselekedni. A bécsi szövetségi kormányzat a pénzügyi válság során kénytelen volt államosítani a Kommunalkredit és a Hypo Group Alpe Adria bankokat, s további ötmilliárd euró értékben nyújtott tőkepótlást más hitelintézeteknek. Az új bankadó azt a célt szolgálná, hogy a szektor apránként fizesse vissza az államnak ezeket a pénzeket.
A Der Standard és a Die Presse egyaránt úgy tudja, a legvalószínűbb variáns az, hogy a mérlegfőösszeg 0,07 százalékát kell befizetniük a bankoknak az
államkincstárba. Az Osztrák Nemzeti Bank számításai szerint egy ilyen a GDP-növekedést mindössze 0,01–0,1 százalékpont közötti mértékben lassítaná. Szakértők szerint azonban nem lehet kizárni, hogy a hitelintézetek úgy védekeznének egy ilyen teherrel szemben, hogy mind több tevékenységüket igyekeznének a mérlegen kívülre helyezni – például „papíron” külföldi leánybankjaikba vinnék át. VG