A Népszabadságban megjelent cikket egyetemi tanári minőségében jegyző szerző a jelenleg Simor András vezette Magyar Nemzeti Bankot (MNB) teszi felelőssé azért, hogy hazánknak a Nemzetközi Valutaalaphoz kellett fordulnia. Surányi szerint a jegybank devizatartalékai nagyon alacsonyak voltak – regionális összehasonlításban és a magyar gazdaság állapotához képes is –, ezért volt kénytelen a pénzügyi vezetés a régióból elsőként nemzetközi segítséget kérni.
Surányi kritikája nagy visszhangot keltett szakmai körökben, az MNB válasza azonban eddig váratott magára. A jegybankot képviselő Karvalits Ferenc az Élet és Irodalomban pénteken megjelenő reakciójának lapunkhoz került verziójában kifejti: Surányi György írása olyan monetáris politikai alapvetésen nyugszik, amely eltér az övétől. Az MNB cikkében leszögezi: helyzetértékelése, a múltról és az egyes jegybanki lépésekről nem azonos Surányiéval, a végkövetkeztetés tekintetében pedig szintén nem ért egyet.
„Érdemes szétválasztani azt, amit ma, utólag hibának látunk attól, ami akkori tudásunk alapján is belátható tévedés volt. Az elmúlt időszakban meghozott döntések eredményét ma látjuk, természetesen értékelhetjük is. Ellenpróbára viszont nincsen mód. Az, hogy az alternatív gyógymód bevált volna-e, nem tudjuk, ez hit kérdése. Túl közeliek az események az ítéletalkotáshoz” – olvasható a jegybank válaszcikkében.
Az MNB kifejti: több, egy időben és gyakran egymás rovására érvényesülő cél között lavíroz. Az árstabilitás mellett, annak sérelme nélkül, növekedési, foglalkoztatási és stabilitási szempontokra is tekintettel kell lennie. E célok hierarchiájában, az elérésük érdekében alkalmazott eszközök megválasztásában van különbség Surányi György és a jegybank felfogása között. A jegybankban nagyobb fontosságot élvez az árstabilitás mielőbbi megteremtése, mint Surányi György írásában.
A Figyelő e heti száma azt írja: nyilvánvalóan Surányi is tisztában van vele, hogy ilyen kiélezett politikai helyzetben a jegybank monetáris politikáját érő kritikája belpolitikai muníciót ad az ellenzéknek. Erre jó példa Orbán Viktor Facebook bejegyzése, amely olvasói figyelmébe ajánlja Surányi cikkét.
A hetilap szerint nagyon nehéz nem azt a következtetést levonni, hogy Surányi ismét jegybankelnök akar lenni. „A kérdés csak az, hogy a várhatóan megalakuló Fidesz-kormány megpróbálja-e Simor Andrást lemondásra kényszeríteni, vagy megvárja mandátumának 2013-as lejártát” – írják.
Az origo.hu szerint is az MNB vezetőinek lecserélésére gondolhatott Orbán Viktor, amikor a múlt pénteki beszédében ezen intézmény megújításáról beszélt, a jelenlegi jogi könyezetben ugyanis legfeljebb személyi változásokra lehet számítani, komolyabb intézményi átalakításokra nem.
