Itt ugyanis csak a 17–24 évesek kapnak kevesebbet, mint a nagy tapasztalatot szerzett 55 év felettiek. Abban azonban már – sajnos – nincs semmi meglepő, hogy a nők sokkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Miként a regionális különbségek sem jelentenek újdonságot. Nemzetközi összehasonlításban pedig az derül ki, hogy térségünkben immár nemcsak a csehországi, de a szlovákiai átlagok is magasabbak, mint a magyarországiak.
Könnyen magyarázható, hogy a magyar munkavállalók rosszabbul keresnek – mondta lapunknak Varga Krisztina, a Workplus Kft. ügyvezető igazgatója. A szakértő szerint azt kell megnézni, hogy milyen arányban oszlik meg a teljes összköltség. Ha átlagos bruttó fizetéseket vizsgálunk, akkor a szlovákoknál az összköltség legalább 15-20 százalékkal, a cseheknél pedig ennél valamivel ugyan kisebb arányban, de szintén számottevően alacsonyabb, mint nálunk. A szuperbruttósítással pedig még romlott is néhány munkavállalói réteg helyzete. Lehet persze pakolgatni egyik zsebből a másikba a pénzt, attól az nem lesz több, hiszen a gond ugyanaz marad, nevezetesen az, hogy másfél millió foglalkoztatott, azaz eltartó hiányzik ma Magyarországon – mondta Varga Krisztina.
Az is érthető, hogy Magyarországon a topmenedzserek körében az idősebb korosztály kevésbé keres jól, mint az ötven év alattiak, hiszen ez utóbbiak azok, akik a rendszerváltás után indították karrierjüket, s általában multiknál, külföldi cégeknél dolgoznak. Ugyanakkor az idősebbeknél jellemzőbb a magyar tulajdonú foglalkoztató.
Ami pedig a nők rosszabb fizetési pozícióját illeti, Varga Krisztina szerint ez korántsem magyar jelenség, Európára is jellemző. Egyrészt a hagyományra vezethető vissza, másrészt pedig arra, hogy a nők esetében – a gyermekvállalás miatt – mindenképpen kiesik egy karrierépítési időszak, s ez a bérüket is visszaveti. NVZs