A Bank of England (BoE) - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság központi bankja - tavaly március óta tartja fél százalékon a kamatszintet. Az akkor végrehajtott fél százalékpontos csökkentés 2008 októbere óta a hatodik volt.
A pénzügypolitikai enyhítési kurzus 5 százalékról indult, vagyis a brit központi alapkamat eddig 4,5 százalékponttal csökkent a 2008 őszi legutóbbi csúcsszintről.
A BoE kamatszintje tavaly januárban döntött mélységi rekordot. Az akkori csökkentéssel 1,50 százalék lett kamatszint; az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban soha nem ment 2 százalék alá.
A brit - utolsóként a legnagyobb fejlett ipari gazdaságok közül - valószínűleg véget ért. A statisztikai hivatal által január végén, első becslésként közzétett adatok szerint a brit hazai össztermék (GDP) 2009 negyedik negyedében 0,1 százalékkal nőtt az előző három hónapról; 2008 azonos időszakával összehasonlítva 3,2 százalékkal csökkent.
Ezek is azonban sokkal rosszabb adatok voltak az előzetes várakozásnál: az elemzői konszenzus fél százalék körüli negyedéves növekedést és 3 százalék alatti éves visszaesést valószínűsített a tavalyi utolsó negyedre.
A brit gazdaság összteljesítménye hat negyedéven át folyamatosan zsugorodott; a recesszió 2008 második negyedévében kezdődött.
Ilyen hosszú visszaesésre még nem volt példa Nagy-Britanniában azóta, hogy a statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a rendszeres negyedéves GDP-kimutatások közlését.
A visszaesés mértéke is rekordot döntött. A legutóbbi csúcsérték - 2008 eleje - és a tavalyi harmadik negyedévi mélypont között összesen 5,9 százalékkal, a tavalyi naptári év egészében 4,8 százalékkal esett a brit GDP-érték; a hasonló adatsorok közlésének kezdete óta nem volt példa ilyen mértékű GDP-mínuszokra a brit gazdaságban.
Mindeközben azonban rekord ütemben, egy teljes százalékponttal nőtt az éves összevetésű infláció tavaly decemberben Nagy-Britanniában. A mutató a kormány által megszabott 3 százalékos felső tűréshatár közelébe, 2,9 százalékra emelkedett, főleg az erőteljes bázishatások, valamint az üzemanyagár-emelkedés miatt.
Ebben a vegyes környezetben döntött úgy csütörtökön a Bank of England, hogy nem változtat rekord mélységű alapkamatán, viszont nem is terjeszti ki a gazdaságélénkítő célú likviditásteremtő programot, vagyis a kvantitatív enyhítést.
A brit jegybank - alapítása óta első ízben - tavaly tavasszal kezdett kvantitatív enyhítésbe. Ennek végleges kerete - többszöri bővítés után - 200 milliárd font (60 ezer milliárd forint) volt, de a BoE pénzügypolitikai tanácsa csütörtökön úgy döntött, hogy a keretet egyelőre nem bővíti tovább.
Ez azt is jelenti, hogy leállt a jegybanki likviditásinjekció, mivel a 200 milliárd fontos keret már kimerült.
A kvantitatív enyhítés lényege az, hogy az e módszerhez folyamodó jegybankok "új pénzt" teremtenek - jóllehet ez fizikai valójában, bankjegyek formájában nem jelenik meg -, és ebből vásárolnak elsősorban államkötvényt. A Bank of England azonban a pótlólagos likviditásból juttatott közvetlenül a reálgazdaságba is, vállalati adósságpapírok vásárlása révén.
Az erősen inflációveszélyes módszert súlyosan recessziós időszakokban lehet alkalmazni, főleg olyankor, ha a gazdasági visszaesést deflációs kockázat is kíséri.
A defláció - a lakossági ingatlanszektor jelzálog- és egyéb költségeit is tartalmazó, szélesebb merítésű kiskereskedelmi árindex (RPI) szintjén - tavaly meg is jelent a brit gazdaságban, de most már ez az ármutató is pozitív.
A Bank of England azonban csütörtöki közleményében egyértelmű utalást tett arra, hogy nem zárkózik el az újabb likviditási injekciótól, ha ezt a gazdaság állapota indokolja.
