BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Még több megszorítást!

Újabb költségcsökkentési intézkedéseket sürgettek az uniós pénzügyminiszterek Athén részéről a piaci bizalom helyreállítása érdekében. A tárcavezetők tegnapi találkozóján elsősorban Németország, Ausztria és Svédország próbált nyomást gyakorolni a görögökre, Lett- és Írországot példaként felhozva mint olyan tagállamokat, amelyeknek szigorú fiskális lépésekkel sikerült visszaszerezniük a befektetői bizalmat. Az eddig ígértnél több konkrét takarékossági intézkedésre lesz szüksége Athénnak, ha meg akarja nyugtatni a piacokat – fogalmazott Anders Borg svéd pénzügyminiszter.

A találkozó zárónyilatkozata értelmében Athénnak március 16-ra kell elkészítenie részletes ütemtervét azzal kapcsolatban, hogyan kívánja elérni az idén a már korábban meghatározott 8,7 százalékos hiánycélt a 2009-es 12,7 százalékot meghaladó GDP-arányos deficit után. A következő ellenőrzés május közepén lesz, utána Athénnak negyedévente kell elszámolnia az EU felé az eredményekről.

A miniszteri tanács májusi ellenőrzése ugyanakkor már azt is számba veszi majd, hogyan halad Görögország a zárónyilatkozatban megfogalmazott ajánlások átültetésében. Ezek egy általános reformcsomag összeállításáról szólnak, amelynek a segítségével Athén megszüntetheti a krónikus egyensúlyhiányt és a gazdaság utóbbi időben súlyosabbá vált strukturális gyengeségeit. A reformnak eszerint ki kell terjednie a bérek alakítására, az egészségügyi és a nyugdíjrendszer finanszírozására, a termelés versenyképességére, illetve a foglalkoztatásra. A szakemberek között általánosan elterjedt nézet ugyanis, hogy az idén várhatóan a GDP 125 százaléka fölé növekvő görög államadósság megugrása jelentős részben a valós versenyképesség hiányát pótló állami költekezés eredménye.

A pénzügyi tárcavezetők ugyanakkor továbbra sem árultak el semmilyen részletet arról, hogyan képzelik Görögország megmentését abban az esetben, ha fizetésképtelenség fenyegetné. Az EU állam- és kormányfőinek múlt csütörtöki informális találkozóján született megállapodás konkrétumait így továbbra is homály fedi.

Egy berlini kereszténydemokrata tisztviselő annyit mindenesetre sejteni engedett, hogy bármilyen uniós mentőakció esetén Athénnak szavazati jogai csorbulására kell számítania. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő ugyanakkor újból leszögezte: a Nemzetközi Valutaalap tevőleges bevonása egy esetleges mentőakcióba teljes mértékben „abszurdnak” tekintendő. Miközben az uniós vagy egyes tagállamok által végrehajtandó mentőakciót sokan jogi és közgazdasági szempontból is aggályosnak tartják, az e kérdésben kulcsszereplőnek számító Németország egyre inkább hajlani látszik egy ilyen lépésre szükség esetén. A Bundestag tegnap kiadott szakvéleménye szerint Görögország biztos lehet partnerei segítségében, ha azt a helyzet megköveteli.

A bécsi WIIW világgazdasági kutatóintézet vezetője, Michael Landesmann úgy fogalmazott, a mentőakció a görög állampapírok más tagországok által történő felvásárlásaként vagy esetleg hitelgaranciák formájában képzelhető el. JK


Vita az új EKB-elnök körül

Német–luxemburgi konfliktus lehet az Európai Központi Bank következő elnökének személye miatt. Az uniós pénzügyminiszterek megállapodtak, hogy Vitor Constanciót, a portugál központi bank vezetőjét jelölik az EKB megürülő alelnöki posztjára. A döntést sokan úgy értelmezték, hogy az megnyitja az utat Axel Weber, a német Bundesbank első embere számára az EKB elnöki széke felé. Weber fő riválisa, az olasz Mario Draghi ugyanis Constancióhoz hasonlóan dél-európai, és felbillentené az egyensúlyt, ha az EKB elnöke és alelnöke is ugyanazon régióból származna. Ráadásul több német forrás is úgy tudja, Weber Párizs támogatását is maga mögött tudhatja. Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő viszont kijelentette, hazája továbbra is saját jelöltjét, Yves Merscht kívánja támogatni Weberrel szemben.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek