A Balkánon tart a legtovább a munkahét, Hollandiában pedig a legrövidebb. Mutatjuk, hány órát kell dolgozni Európa különböző országaiban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Eurostat adatai jelentős különbségeket tártak fel a munkaidő terén, ami egyúttal kérdéseket is vet fel azzal kapcsolatban, hogy egyes európaiak, vajon miért dolgoznak sokkal többet, mint mások.
A Balkánon tart a legtovább a munkahét, Hollandiában pedig a legrövidebb
Míg az EU-n belül a tényleges heti munkaidő 31,9 órától (Hollandia) 39,6 óráig (Görögország) terjed, addig az EU-tagjelölt országaiban lényegesen hosszabb a munkahét. Törökországban átlag 42,4 órát töltenek munkával az emberek, Bosznia-Hercegovina területén 40,9 óra az átlagos munkahét, Szerbiában pedig 40,6 órát dolgoznak. Ezekben az országokban az átlagos munkaidő meghaladja a heti 40 órát, ami azt jelenti, hogy egy ötnapos munkahét során napi több mint nyolc órát kénytelenek ledolgozni az emberek.
Az átlagos tényleges heti munkaidő tagállamonként nagyon eltérő:
Az EU-n belül a leghosszabb átlagos heteket Görögországban (39,6 óra), Lengyelországban és Bulgáriában (38,7 óra), Litvániában (38,4 óra) és Szlovéniában (38,3 óra) mérték. Ezzel szemben a legrövidebb hetek Hollandiában (31,9 óra), Németországban, Dániában (33,9 óra) és Ausztriában (34,0 óra) voltak.
Hollandia kiemelkedik az európai országok közül azzal, hogy itt a legrövidebb az átlagos munkahét.
Igaz, ez nagyban köszönhető annak, hogy Hollandiában a részmunkaidős foglalkoztatás aránya igen magas: a teljes foglalkoztatottság közel 43%-át teszi. Ugyanakkor a teljes munkaidősök heti munkaideje még mindig közelebb van a 40 órához.
Ezt követi Norvégia és Dánia 33,9 órával, míg az átlagos munkaidő Ausztriában 34 óra, Belgiumban 34,3 óra, Finnországban pedig 34,7 óra. Ebben a hét országban a munkával töltött idő heti 35 óra alatt van, azaz egy átlagos munkanap kevesebb, mint hét óra egy ötnapos munkahét alatt.
Hazánkban az átlagos heti munkaidő 37,4 óra, ami ugyan közel két órával több, mint az EU-s átlag, azonban egész Európát tekintve nem számít kiugróan soknak.
Ezzel az óraszámmal a középmezőnyben végeztünk az Eurostat rangsorában.
Ezért ekkorák a különbségek a munkaidő terén Európában
Általánosságban elmondható, hogy az észak- és nyugat-európai országokban rövidebb a munkahét, mint kelet- és közép-európai országokban. David Spencer, a Leedsi Egyetem munkatársa az Euronews Businessnek elmondta, hogy elsősorban az alacsonyabb termelékenység magyarázhatja pl. a balkáni országokban a hosszabb munkaidőt. Jorge Cabrita, az Eurofound vezető kutatási vezetője szerint ugyanakkor a munkaidő-beosztási rendszerek közötti különbségek is tehetnek arról, hogy egyes országokban több a munkaidő, mint másokban.
A szakszervezetek hatékonysága is meghatározó a munkaidőkorlátok meghatározásában: ahol a munkavállalókat védő szervezetek erősebbek, ott általában kevesebb túlórára, valamint a munkaügyi szabályok fokozottabb betartására lehet számítani.
Emellett minél nagyobb a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, annál rövidebb az átlagos munkaidő, de az egyes országok gazdasági szerkezete is jócskán számít. A különböző ágazatok relatív súlya egy gazdaságon belül befolyásolhatja az átlagos munkaórákat, mivel egyes iparágak jellemzően hosszabb munkaidőt igényelnek, mint mások.
Meg fog lepődni, hogy a világon melyek a leginkább munkamániás országok – a listavezetőben nemrég még rabszolgaság volt. Kattintson az Origo oldalára, hogy lássa a listát!
