Rekordszinten az alapkamat

Hiába romlottak az inflációs kilátások, továbbra is a pénzügyi stabilitáson múlik az alapkamat. Ezért vált lehetővé, hogy a nemzeti bank soha nem látott mélységbe, 5,75 százalékra mérsékelje az irányadó rátát. Ilyen alacsony a rendszerváltás óta sosem volt a kamat, 2008 novembere óta tart a csökkentési ciklus. Három javaslatot tárgyalt a monetáris tanács, egy 50 és egy 25 bázispontos mérséklést, valamint a ráta változatlanul 6 százalékon tartását, de meggyőző többség szavazott a negyed százalékpontos csökkentés mellett – mondta Simor András jegybankelnök a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón. A testület a döntést már a szerdán nyilvánosságra hozandó friss inflációs jelentés alapján hozta meg, amelynek fő számait szintén ismertette az elnök.

A GDP-visszaesés összetétele változott leginkább: kedvezőbb nemzetközi konjunktúrával szembesül az ország, ez, még ha egyelőre bizonytalan is, de kedvezően hat az exportra. A belső fogyasztás érdemi növekedésére viszont csak 2011-től számít a jegybank. A korábban számított 0,6 százalékos helyett most 0,2 százalékos zsugorodást vár a jegybanki szakértői kar. A 2011-es GDP-prognózis változatlanul +3,4 százalék maradt. Mindez megegyezik az IMF és az EU felülvizsgálata után közzétett pénzügyminisztériumi prognózissal, ám a részletes jelentésben adódhatnak eltérések is.

Az alacsony belső kereslet és a magas munkanélküliségi szint erős leszorító erőt fejt ki az árakra. Vannak azonban a relatív gyorsabb árnövekedés irányába ható tényezők, ilyen a javuló külső konjunktúra, de a szabályozott árak terén is nagyobb a vártnál a drágulás, és ez kihat az előrejelzésekre is. Ez évre 4,4, jövőre 2,3 százalékosra emelte a jegybank az inflációs prognózist az eddigi 3,9, illetve 1,9 százalékról. A maginflációs várakozás csak az idei évet illetően változott 3-ról 3,2 százalékosra – mondta el Simor, hozzáfűzve: a fogyasztói áremelkedés 2011 elején mehet a jegybanki 3 százalékos cél alá.

A külföldi és a belföldi keresleti folyamatok ellentétes tendenciái nyomán a külső egyensúlyi pozíció tovább javult, a folyó fizetési mérleg egyenlege 2009 közepe óta jelentős többletet mutat. Ez a kettősség középtávon is fennmaradhat, így a következő években a magyar gazdaság várhatóan nem szorul külső finanszírozásra.

Az infláció elmúlt három hónapban tapasztalt emelkedését döntő részben maginfláción kívüli tételek magyarázzák. A piaci szolgáltatások inflációja historikus mélypontra süllyedt. Mindezeket figyelembe véve a monetáris tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy a pénzromlás a következő két évben a cél alá csökkenhet, azonban a korábban vártnál valamelyest lassabb ütemben.

Nem zárható ki, hogy Magyarország kockázati megítélésére is kihat az eurózónában Görögországból kiindult krízishullám, lévén hazánk eladósodottsága magas, különösen regionális összehasonlításban. Erre a monetáris tanácsnak figyelemmel kell lenni – szögezte le a jegybankelnök.

A várakozásoknak megfelelően folytatta az MNB az óvatos kamatcsökkentést – vélekedik Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A különös fontossággal bíró kockázati felárak nem változtak jelentősen a januári döntés óta. A görög helyzet továbbra is jelentős veszélyforrás, amely mindenképp óvatosságra int, azonban a problémák nem eszkalálódtak tovább – fűzi hozzá a szakértő. A globális piacok év eleji esését februárban már korrekció követte, ez kedvezett a kockázatvállalási hajlandóságnak. Az időközben itthon megjelent reálgazdasági adatok továbbra is rendkívül gyenge aktivitást tükröztek, ez egyáltalán nem utal inflációs nyomásra. A januári inflációs szám ugyan nem várt megugrást mutatott, de a legfrissebb inflációs jelentés feltehetően még elegendő muníciót biztosított a további kamatcsökkentéshez – összegezte Bebesy.

Nem volt meglepetés a 25 bázispontos vágás – értett egyet Stuart Bennett, a Crédit Agricole elemzője. A további mérséklés lehetőségét azonban korlátozottnak tartja. Szintén kiemelte a Görögország és az eurózóna jö-vőjét övező bizonytalanságot, amely a kockázati étvágyat rontja. A belső kereslet szinte teljes hiánya miatt azonban a jegybankkal ellentétben már 2010 során 3 százalék alá mérséklődhet Bennett szerint a pénzromlás üteme. A lerontott inflációs előrejelzés is azt sugallja a szakértő szerint, hogy az alapkamat 5,5 százalékon érheti el a mélypontját, azaz még egy negyed százalékpontos mérséklés valószínű. Az Equilor befektetőház elemzői pedig azt sem tartják kizártnak, hogy már az idei év második felében az irányadó ráta emelkedését árazza be a piac, de ez egyelőre a negatív forgatókönyvnek felel meg.

A nemzetközi befektetői hangulat bizonytalanabbá vált az elmúlt hónapban, az államadósság pályájának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak több fejlett ország esetében is előtérbe kerültek. A hazai pénzügyi eszközök megítélése ugyanakkor nem változott érdemben. A gazdaság egyensúlyi pozícióinak jelentős javulása mérsékelte Magyarország sérülékenységét, a magas adósságállományok és a gyenge konjunkturális mutatók azonban továbbra is kockázatot jelentenek.

A rossz hitelek kapcsán az értékvesztés az idei évben növekedni fog – véli a jegybank. A hitelezés nem szolgálja a fellendülést, ugyanakkor hitelezésre csak egy egészséges bankrendszer képes, a bankok viszont jelenleg nem pénzpiaci forrásokból, hanem a betétállományból akarnak hitelezni.

Az új kormány pedig remélhetőleg majd a jegybankkal egyeztetve teszi ezt meg. Az inflációs és költségvetési kritériumot könnyebben, a hozam-,

illetve az árfolyam-kritérium teljesítését nehezebben teljesíthetőnek tartja Simor. Emellett kiemelte, hogy az EU fokozottabban alkalmazhatja a fenntarthatósági kritériumot a válság következtében.

Az új kormány pedig remélhetőleg majd a jegybankkal egyeztetve teszi ezt meg. Az inflációs és költségvetési kritériumot könnyebben, a hozam-,

illetve az árfolyam-kritérium teljesítését nehezebben teljesíthetőnek tartja Simor. Emellett kiemelte, hogy az EU fokozottabban alkalmazhatja a fenntarthatósági kritériumot a válság következtében.-->