A recesszió véget ért, de a kilábalás nem lesz annyira markáns

 A recesszió véget ért, de a kilábalás nem lesz annyira markáns, mint ahogyan azt korábban remélni lehetett. A 2011-től elkerülhetetlen költségvetési restrikció a fejlett országok többségében fékezni fogja a növekedést. A nemzetközi pénzügyi rendszer stabilizálására, a további válságok elkerülésére irányuló intézkedések csak nagyon lassan körvonalazódnak. A reálgazdasági folyamatok finanszírozását a még mindig törékeny bizalom nehezíti. Az euróövezetben országaiban a magas államadósság finanszírozásának kényszere rontja a rövid távú kilátásokat és veszélyeztetheti az euró stabilitását.

A stabilizálódás ellenére továbbra is bizonytalanságok a nemzetközi pénzpiacokon

A nemzetközi pénzpiacok stabilitása tovább javult a tavaly év eleji helyzethez képest, de számos bizonytalanság megmaradt. A nemzetközi pénzügyi rendszer stabilizálására irányuló intéz-kedések csak nagyon lassan kör-vonalazódnak. Számos jel utal arra, hogy a kockázatvállalási kedv növekedett, azonban ez a folyamat könnyen újra megfordulhat A bő likviditás és az egyelőre még bizonytalan, noha javuló konjunkturális kilátások közepette a jegybankok továbbra is óvatosak: első lépésben várhatóan a nem-konvenciális, speciális piacélénkítő eszközöket hagyják el fokozatosan, s az irányadó kamatokhoz még nem igen, legfeljebb az év vége felé nyúlnak hozzá.

A görög válság hatására az euró gyengülni kezdett. Becslések szerint az USD/EUR árfolyam az idén éves átlagban 1,38 körül alakulhat.

Idén enyhén növekvő magyar gazdasági teljesítmény

Lényegesen nem változó fiskális kondíciókat feltételezve a Kopint-Tárki, a többé-kevésbé elfogadott ±1%-os sávon belül a pozitív tartományba várja a GDP idei alakulását, 0,8% körüli növekedést jelezve előre.

Kedvező esetben a növekedés akár maga¬sabb is lehet: a növekedési komponensek egyenkénti előrejelzése 1% feletti növekedést sem zár ki.

Azonban nagy még a bizonytalanság, elsősorban a lakossági jövedelmek alakulása terén, amely a GDP felhasználási oldalának legfontosabb tételét, a magánfogyasztást határozza meg. A január béremelkedések meglepetést hoztak (mintha a munkaadók nem vennék figyelembe az adócsökkentés miatti nettó bérelőnyöket), az év hátralévő részében azonban ez még változhat.

A beruházásokban is enyhe, 1-2%-os növekedést feltételezünk.

Az első félévben még tovább romló foglalkoztatási helyzet, a részmunkaidő rohamos terjedése

A foglalkoztatottság 2009 januárja óta jelentősen visszaesett a versenyszférában, a visszaesés a szellemi foglalkozásúakat ke¬vésbé érintette. A beindult közfoglalkoztatási programok hatására nőtt a fizikai foglalkoz¬tatottak létszáma a költségvetésben. A közfoglalkoztatottak nélkül a költségvetés¬ben foglalkoztatottak létszáma kicsit vissza¬esett, noha a csökkenés mértéke messze elmaradt a versenyszférától.

A részmunkaidős foglalkoztatás gyors növeke¬dése lehetővé tette a foglalkoztatottak egy részének megtartását, bár a munkanél¬küliségi ráta 2010 elejére így is megközelí¬tette a 11%-ot. 2010 elején az alkalmazottak 10%-a dolgozott részmunkaidőben, az arány a versenyszférában magasabb. A kénysze¬rűen részmunkaidőben foglalkoztatottak, támogatott vagy közmunkában foglalkozta¬tottak és a munkaerőpiacról kivonultak felszívása a munkaerő piac által csak hosszabb idő alatt lehetséges.

Enyhén növekvő reáljövedelmek, de kissé tovább csökkenő magánfogyasztás: a megtakarítások nőnek

2009-ben az export és az import értéke az előző évihez képest drasztikusan csökkent: az export volumene 12,2%-kal, az importé 17%-kal, miközben a 2008. évi csekély deficit után óriási, 4 milliárd eurós áruforgalmi aktívum halmozódott fel.

A teljes kivitel árszintemelkedése (3,0%, év/év) meghaladta az importét (1,2%), a cserearány 1,8%-kal javult.

2010-ben, várakozásunk szerint az áruexport volumene legalább 6-7% körül, 2011-ben ennél valamelyest magasabb ütemben bővülhet. Az import növekedési üteme a rendkívül alacsony bázis ellenére – tekintettel a belföldi lakossági fogyasztás kvázi-stagnálására és a beruházások várhatóan lassú emelkedésére – feltehetően legfeljebb kis mértékben elmarad az export bővülésétől.

Továbbra is magas infláció, különösen a nyomott kereslethez képest

2009-ben a világviszonylatban magas magyar fogyasztói árindex elsősorban az ÁFA-kulcs és a jövedéki adók emelésé¬vel magyarázható. Az árindexet a szabályozott árak jelentős emelése húzta felfelé. 2010 januárjában, az Európai Unióban Magyarországon volt a legmagasabb az éves árindex.

A fogyasztói árindex a tavalyi 4,2% után 2010-ben is hasonló szinten várható. Ezen belül az első félévben 5, a másodikban 3% feletti lesz az árindex, miután a tavalyi ÁFA emelés hatása kikerül a bázisból.

Ez az előrejelzés átlagos időjárási viszonyokat és nem változó adórátákat feltételez, valamint a 270 ft körüli euró árfolyam fennmaradását, csak időleges ingadozásokkal.

4,5%-os GDP arányos államháztartási hiány

2010-re, a választási év miatt nehéz előrejelzést készíteni, mivel ma még nem ismeretes, milyen fiskális politikát fog folytatni a következő kormány. Minden egyéb feltétel változatlanága esetén 4,5%-os államháztartási hiány lenne várható (a magánnyugdíjpénztá¬rakból visszalépők miatti egyszeri bevé¬telek figyelmen kívül hagyása mellett).

A tervezettnél nagyobb hiányt nem elsősorban az adóbevételek elmaradása okozhatja, mivel a tervezés e téren korrektnek tekinthető, bár a tavalyinál 6,7%-kal magasabb ÁFA bevételek realizálása kockázatosnak tűnik.

A közlekedésben, az önkormányzatok¬nál, valamint az egészségügyben terve¬zett megtakarítások mértéke azonban nem reális. Az eredeti költségvetési javas¬latban szereplő  tartalékok pedig erősen megcsappantak.

Tovább stabilizálódó pénzpiaci helyzet, csökkenő hozamok

A forint az év eddig eltelt időszakában a múlt év nyara óta megszokott 265-275 Ft/euró sávban tartózkodott, március eleje óta azonban tovább erősödött, s a 260 Ft/euró értékhez közelít. Mindeközben az MNB folytatni tudta jegybanki alapkamat - csökkentési sorozatát: így az alapkamat ma már 5,75%.

Némi év eleji visszaesés után a BUX újra 24000 pont közelébe emelkedett. Az állampapír-hozamok márciusban ismét gyors csökkenésnek indultak. 2010 végéig a most belátható pénzügyi  trendek folytatódására számítunk. A forint további enyhe, 265-270 Ft/euró szintre történő erősödése, emellett a kamatok és hozamok folytatódó csökkenése várható, év végén 4,5-5% közötti rövid hozamszinttel, s 6% körüli hosszú hozamokkal.