Mint emlékeztetett: az elkövetőket még 2008 júliusában, egy nagyszabású akció keretében sikerült kézre keríteni, a csoport vezetőjét az illetékes bíróság, az elfogást követően 2009. április végéig előzetes letartóztatásba helyezte.
Az eset pikantériája volt, hogy a csalássorozat értelmi szerzője hajléktalanokat használt fel arra, hogy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget alapítsanak, mely keretein belül hozzáférhetett más gazdasági társaságok által foglalkoztatott magánszemélyek adataihoz.
250 adózó személyi adatait felhasználva valótlan tartalmú, ismeretlen személyek által aláírt szja-bevallásokat nyújtottak be különböző APEH Igazgatóságokhoz, megjelölve bennük az adóelőleg-visszatérítés jogcímét, mely persze alkalmanként és személyenként soha nem haladta meg a 100 ezer forintot.
A csoport vezetője ezután több banknál nyittatott bankszámlát a hajléktalan személyekkel, melyekre az kiutalását kérte, majd a folyószámlákhoz tartozó kártyákkal bankautomatáknál vette fel a pénzt.
A csalássorozat kitervelője összesen 30 millió forintot kívánt jogosulatlanul felvenni, melyből az APEH 20 millió forintot utalt ki, majd a bevallások hamis voltát észlelve a többi kiutalást megtagadta. A bejelentetett polgári jogi igények biztosítására a bíróság a bankszámlák zár alá vételét rendelete el.
A csoport vezetőjét és a megvalósításban közreműködő négy hajléktalan személyt – mint bűnsegédeket – gyanúsítottként vonta felelősségre a pénzügyőrség jelentős kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette miatt. A kiszabható szabadságvesztés két évtől nyolc évig terjedhet.
