Reform kell a befektetőknek

Számos területen történt előrelépés a Balkánon az elmúlt négy évben a befektetői környezet javítása érdekében, de elengedhetetlenek a további reformok – mutat rá friss jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A Reuters által megkérdezett elemzők ugyanakkor ennél negatívabban ítélik meg a helyzetet, és az átalakulás lassulása miatti befektetői elégedetlenséget hangsúlyozzák.

Az OECD felmérése Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, Koszovóban, Macedóniában, Montenegróban, Romániában és Szerbiában vizsgálta azokat a 2006 óta végrehajtott szerkezetátalakításokat, amelyek lényegesek a befektetői megítélés szempontjából.

A tulajdonjog védelme terén a szervezet megállapítja, hogy az a fizikai vagyontárgyak, ingatlanok, termőföldek esetében jelentősen javult. A szellemi tulajdonjogok védelme ugyanakkor még mindig nem kap kellő figyelmet.

Az emberi erőforrás minőségével kapcsolatban az OECD szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a szakképzési kínálat és a gazdaság igényei nincsenek összhangban. Ezenfelül a közép- és felsőfokú oktatásban még mindig túl alacsony az a hányad, amelyet az egy főre eső jövedelemből a tanulókra költenek.

A délkelet-európai térség egyik legnagyobb problémájának továbbra is a szűkös pénzügyi forrásokat látja az OECD. Bár a hitelezéshez szükséges információk hozzáférhetősége javult, és a nemzetközi számviteli szabványok elterjedését is igyekeznek elősegíteni, a folyamat erősítésére van szükség a szolgáltatott adatok megbízhatóságának növelése érdekében.

A jelentés szerint a legtöbb balkáni országban a kormányzati intézkedések előkészítéséhez tartozó hatástanulmányok alkalmazása is gyerekcipőben jár még. A térségbeli államok törvényhozásainak elégtelen kapacitásai is hozzájárulnak ahhoz, hogy még mindig komoly problémát jelent egy öszszetettebb gazdaságitörvény-átalakítás lehetséges következményeinek a felmérése. Különösen igaz ez az adójogszabályokra, amelyek megváltoztatása kapcsán a vizsgált országok egyike sem alkalmaz hatástanulmányt.

Az infrastruktúra tényleges fejlesztése helyett a legtöbb balkáni államban inkább a jogszabályi környezet javítása terén sikerült komolyabb eredményeket elérni – mutat rá az OECD. Igen alacsony a széles sávú internetes hozzáférések elterjedtsége, az autópályák aránya a közúti hálózatban, és a vasútvonalakat is az alulfinanszírozottság jellemzi.

A térség egyik meghatározó nem uniós államában, Szerbiában éppen ez utóbbi terület fejlesztése áll a privatizációs politika középpontjában. Mirko Cvetkovic miniszterelnök elsősorban ezzel védekezik az állami vagyon, így például a rendkívül profitábilis Telekom Srbija pénteken bejelentett tervezett privatizációját támadó kritikák ellen. „A magánosítással nem az a célunk, hogy eladjuk a családi ezüstöt és elmenjünk vendéglőzni, hanem hogy infrastrukturális fejlesztéseket, tartós értéket teremtsünk a segítségével” – nyilatkozta Cvetkovic.

Magyar nagybefektetők

Hazánk több balkáni országban is előkelő helyen szerepel a külföldi tőkebefektetők rangsorában. Horvátországban például a 4. helyre jutottunk az INA Mol által történt felvásárlásának köszönhetően, Macedóniában pedig azután vált hazánk a második legfontosabb beruházóvá, hogy az amúgy német többségi tulajdonú Magyar Telekom megvette a Maktel távközlési vállalatot. Az OTP és szintén a Magyar Telekom bevásárlásai következtében pedig Montenegróban Magyarország vált a legnagyobb külföldi befektetővé. JK

- Bosznia-Hercegovina: a Bosnalijek gyóygszergyártó 29,2 százaléka, illetve a Energoinvest létesítménytervező 67 százaléka

- Horvátország: hat veszteséges hajógyár, valamint közel egy tucat állami kézben lévő Adria-parti hotel

- Montenegró: az ország egyik legfontosabb kikötőjének számító Bar, illetve több tengerparti hotel

- Szerbia: a JAT Airways légitársaság, a belgrádi Nikola Tesla repülőtér, a Telekom Srbije piacvezető távközlési társaság, illetve az Elektroprivreda Srbije energetikai vállalat

Forrás: Reuters

- Bosznia-Hercegovina: a Bosnalijek gyóygszergyártó 29,2 százaléka, illetve a Energoinvest létesítménytervező 67 százaléka

- Horvátország: hat veszteséges hajógyár, valamint közel egy tucat állami kézben lévő Adria-parti hotel

- Montenegró: az ország egyik legfontosabb kikötőjének számító Bar, illetve több tengerparti hotel

- Szerbia: a JAT Airways légitársaság, a belgrádi Nikola Tesla repülőtér, a Telekom Srbije piacvezető távközlési társaság, illetve az Elektroprivreda Srbije energetikai vállalat

Forrás: Reuters-->