Jó és rossz hír is volt

A benzinár emelkedése hajtotta a drágulást. Erre ráerősített a január eleji jövedékiadó-emelés, de vannak még tavalyról áthúzódó adóhatások is. Az üzemanyagok drágulása könynyen átgyűrűzhet a többi termékre is, ahogy az több alkalommal is megfigyelhető volt. Mindenesetre az MNB egyelőre átnézhet a mostani emelkedésen, már csak azért is, mert még mindig inkább a pénzügyi stabilitás határozza meg a kamatszintet. Elemzők azonban hoszszabb távon látnak kockázatokat, igaz, a következő hónapokra még az irányadó kamatláb mérséklését vetítik előre.
Szintén rossz hír a gyenge építőipari évkezdet. A négy éve lejtmenetben lévő építőipar az első két hónapban 10 százaléknál nagyobb zsugorodást szenvedett el, igaz, a szerződésállomány bővült. Utóbbi mintha elszakadt volna a reálfolyamatoktól, az elmúlt egy évben jelentősen emelkedik. A piaci szereplők nem látják túl fényesen a jövőt, arra várnak, hogy az állami megrendelések felpörgetése, a gyorsabb kifizetések húzzák ki őket a bajból. Ez már tavaly sem bizonyult hatékony eszköznek, akkor is négy százalékot meghaladó mínusszal zárt a szektor.
A jó hírek közé sorolandó az ipar teljesítménye. A szektor kivitele 15,5 százalékkal nőtt februárban, és az exportrendelések is emelkedtek. A termelés nagy része azonban még mindig a készletek feltöltését szolgálja.
A külső kereslet várhatóan a jövőben is erősödő húzó hatást jelent: februárban a januárinál 0,7 százalékkal nagyobb volt az ipari termelés értéke az EU-tagállamokban, éves összehasonlításban pedig 4,1 százalékos növekedést mértek.
A hét utolsó napjára is jutott adat, amelyből kiderült: több mint tíz százalékkal haladták meg a nettó átlagkeresetek az év első két hónapjában az egy évvel ezelőtti szintet. A foglalkoztatottak létszáma ugyanakkor csökkent. VG