BUX 39,493.79
-1.02%
BUMIX 3,708.5
-1.21%
CETOP20 1,882.05
0.00%
OTP 8,468
-0.24%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.75%
-0.58%
-2.29%
ZWACK 18,550
+1.09%
0.00%
ANY 1,565
-1.26%
RABA 1,100
+1.38%
-3.59%
+0.47%
-4.38%
-1.88%
OPUS 165.6
-2.13%
+15.76%
-3.32%
0.00%
-2.20%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,940
-1.01%
DELTA 38.45
-2.66%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
-1.22%
EHEP 1,100
-8.33%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.53%
0.00%
0.00%
-0.36%
+0.41%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-1.79%
NAP 1,244
+1.97%
0.00%
-15.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kell-e idén bért emelni? Felmérés

Kell-e bért emelni idén? Tavaly év végén a gazdasági társaságok alig harmada tervezett béremelést, átlagosan 5,2 százalékkal. De mi lett a tervekből? Hogyan alakultak/alakulnak a jövedelmi viszonyok az egyes ágazatokban, régiókban, munkakörökben?

A napokban záruló – a DGS GLOBAL RESEARCH és az Ernst&Young együttműködésében folyó – Országos HR Benchmark Felmérés jelenlegi adatai alapján a hazai vállalatok 45%-a tavaly sem emelt bért, s 43%-uk idén sem tervezi. Ugyanakkor az idén bérfejlesztést végrehajtani kívánók között is jelentős a szórás, hiszen egyaránt előfordul 1% alatti tervezett „emelés” is, míg a másik végletet a 10% feletti bérfejlesztést tervezők képezik. A bérolló tehát nyílik, s ehhez, illetve a bizonytalansághoz hozzájárulnak például a cafetéria terén megnyilvánuló szórások is.

A béren kívüli juttatásokat cafeteria keretében nyújtó cégek között ugyanis 2009-ben óriási különbségek alakultak ki, hiszen míg volt olyan vállalkozás, amely mindössze 9 ezer forint/év/fő mértékben biztosított cafetéria keretet, addig akadt olyan is, amely 1 millió forint/év/fő összegű béren kívüli juttatási csomagot nyújtott minden munkavállalójának. Ráadásul teljes a káosz a fejekben abban a kérdésben is, hogy az idei évben hogyan alakuljanak a keretösszegek: csökkentsék-e vagy emeljék-e a cégek azt. A felmérésben választ adók fele emelni tervezi (4 és 33% közötti mértékben), miközben mintegy harmaduk csökkenteni (akár 70%-kal) kívánja a kereteket. Ugyanakkor akad olyan vállalkozás, amely az elmúlt két évben elmaradt bérfejlesztést a cafeteria szintjének 400%-os növelésével kívánja kompenzálni.

Tetézi mindezt, hogy míg a korábbi években szinte minden cégvezető tudta a jövedelemcsomagok alakulásának mikéntjét, addig a nehéz gazdasági körülmények közepette sokan nemhogy nem emelték a bérszinteket, vagy befagyasztották, hanem csökkentették is azt. Így több ágazatban akár jelentős bérkülönbségek keletkeztek. Márpedig egyáltalán nem mindegy, hogy ilyenkor az alulfizető cégektől „elszívhatóak-e” a legjobb munkatársak, avagy épp ellenkezőleg: a jól fizető vállalkozások magukhoz tudják így csábítani a versenytársaik legjobbjait.

Gondban vannak tehát a vállalatvezetők, a pénzügyi igazgatók és a HR menedzserek, hogy egyes munkakörökben milyen mértékű jövedelemcsomagot adjanak például az újonnan belépő munkavállalóknak.

Az első félévi megalapozott vezetői döntésekhez ugyanis kevés minőségi adat áll rendelkezésre. Erre a problémára és a számos cég megkeresésére reagált a DGS GLOBAL RESEARCH akkor, amikor elindította a most zajló országos bérfelmérését. Ebben ugyanis feltárja, hogy miként módosultak a hazai jövedelmi viszonyok az egyes konkrét munkakörökben/munkakör-csoportokban – számolt be Dara Péter ügyvezető igazgató.

Az információs igény óriási, ezért a BÉRFELMÉRÉS 2010 néven zajló – az alapbérre, a változó bérre, az összjövedelemre, valamint a juttatásokra fókuszáló – jövedelemvizsgálat adatgyűjtése mindössze május 7-ig tart. A rendkívül feszített munkának köszönhetően a hazai javadalmazási gyakorlatot bemutató ingyenes rövid összefoglalót a résztvevők június 1-jén már meg is kapják.

A tanácsadócég azonban nem pusztán rövid összefoglalót készít az összegyűjtött adatokból, hanem segítséget kíván nyújtani a besorolási és bérrendszerek ki- vagy átalakításához, a juttatások bevezetéséhez, a cafetéria rendszerének reformjához. A résztvevők számára jelképes összegért megvásárolható ágazati, funkcionális, regionális, tulajdoni formák, valamint árbevételi és létszám-kategóriák szerinti részletes elemző tanulmányra ezt szolgálja. Erre alapozva – mind a felmérést kitöltők számára rendezendő zártkörű konferencia információi, mind pedig a szakértői segítség birtokában – komplexebbé lehet tenni az ösztönzési és teljesítménymenedzsment rendszereket, illetve az amúgy is „megborult” javadalmazási gyakorlatokat.

Az országos bérfelmérésről bővebb információk itt találhatóak: www.dgsglobal.hu/berfelmeres-2010

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek