A napokban záruló – a DGS GLOBAL RESEARCH és az Ernst&Young együttműködésében folyó – Országos HR Benchmark Felmérés jelenlegi adatai alapján a hazai vállalatok 45%-a tavaly sem emelt bért, s 43%-uk idén sem tervezi. Ugyanakkor az idén bérfejlesztést végrehajtani kívánók között is jelentős a szórás, hiszen egyaránt előfordul 1% alatti tervezett „emelés” is, míg a másik végletet a 10% feletti bérfejlesztést tervezők képezik. A bérolló tehát nyílik, s ehhez, illetve a bizonytalansághoz hozzájárulnak például a cafetéria terén megnyilvánuló szórások is.
A béren kívüli juttatásokat cafeteria keretében nyújtó cégek között ugyanis 2009-ben óriási különbségek alakultak ki, hiszen míg volt olyan vállalkozás, amely mindössze 9 ezer forint/év/fő mértékben biztosított cafetéria keretet, addig akadt olyan is, amely 1 millió forint/év/fő összegű béren kívüli juttatási csomagot nyújtott minden munkavállalójának. Ráadásul teljes a káosz a fejekben abban a kérdésben is, hogy az idei évben hogyan alakuljanak a keretösszegek: csökkentsék-e vagy emeljék-e a cégek azt. A felmérésben választ adók fele emelni tervezi (4 és 33% közötti mértékben), miközben mintegy harmaduk csökkenteni (akár 70%-kal) kívánja a kereteket. Ugyanakkor akad olyan vállalkozás, amely az elmúlt két évben elmaradt bérfejlesztést a cafeteria szintjének 400%-os növelésével kívánja kompenzálni.
Tetézi mindezt, hogy míg a korábbi években szinte minden cégvezető tudta a jövedelemcsomagok alakulásának mikéntjét, addig a nehéz gazdasági körülmények közepette sokan nemhogy nem emelték a bérszinteket, vagy befagyasztották, hanem csökkentették is azt. Így több ágazatban akár jelentős bérkülönbségek keletkeztek. Márpedig egyáltalán nem mindegy, hogy ilyenkor az alulfizető cégektől „elszívhatóak-e” a legjobb munkatársak, avagy épp ellenkezőleg: a jól fizető vállalkozások magukhoz tudják így csábítani a versenytársaik legjobbjait.
Gondban vannak tehát a vállalatvezetők, a pénzügyi igazgatók és a HR menedzserek, hogy egyes munkakörökben milyen mértékű jövedelemcsomagot adjanak például az újonnan belépő munkavállalóknak.
Az első félévi megalapozott vezetői döntésekhez ugyanis kevés minőségi adat áll rendelkezésre. Erre a problémára és a számos cég megkeresésére reagált a DGS GLOBAL RESEARCH akkor, amikor elindította a most zajló országos bérfelmérését. Ebben ugyanis feltárja, hogy miként módosultak a hazai jövedelmi viszonyok az egyes konkrét munkakörökben/munkakör-csoportokban – számolt be Dara Péter ügyvezető igazgató.
Az információs igény óriási, ezért a BÉRFELMÉRÉS 2010 néven zajló – az alapbérre, a változó bérre, az összjövedelemre, valamint a juttatásokra fókuszáló – jövedelemvizsgálat adatgyűjtése mindössze május 7-ig tart. A rendkívül feszített munkának köszönhetően a hazai javadalmazási gyakorlatot bemutató ingyenes rövid összefoglalót a résztvevők június 1-jén már meg is kapják.
A tanácsadócég azonban nem pusztán rövid összefoglalót készít az összegyűjtött adatokból, hanem segítséget kíván nyújtani a besorolási és bérrendszerek ki- vagy átalakításához, a juttatások bevezetéséhez, a cafetéria rendszerének reformjához. A résztvevők számára jelképes összegért megvásárolható ágazati, funkcionális, regionális, tulajdoni formák, valamint árbevételi és létszám-kategóriák szerinti részletes elemző tanulmányra ezt szolgálja. Erre alapozva – mind a felmérést kitöltők számára rendezendő zártkörű konferencia információi, mind pedig a szakértői segítség birtokában – komplexebbé lehet tenni az ösztönzési és teljesítménymenedzsment rendszereket, illetve az amúgy is „megborult” javadalmazási gyakorlatokat.
Az országos bérfelmérésről bővebb információk itt találhatóak: www.dgsglobal.hu/berfelmeres-2010
