A lap névtelen informátorokra hivatkozva azt állítja, az Európai Bizottság holnap tesz bejelentést az országos krízis alapok létrehozásáról. A feltételezés szerint a tagállamok erős ellenállást fejtenek majd ki a tervezet ellen, főleg, mivel az alap szigorúan körülhatárolt célokra használhatják a kormányok.
Az összegyűjtött összeget a jövőbeni válságok elkerülésére használják fel, így azokat nem fordíthatóak a bankok feltőkésítésére – hangsúlyozta a The Wall Street Journalnek az uniós illetékes.
Akár 50 milliárd euró bevételt is hozhatna évente az EU-ban tervezett bankadó – számította ki korábban az Európai Bizottság. A brüsszeli testület szakértői áprilisban tették közzé az „innovatív finanszírozási módokra” vonatkozó munkaanyagukat, amelyet április 16–17-i ülésükön vitatnak meg a tagállamok pénzügyminiszterei.
Több olyan intézkedés is lenne, amely egyszerre növelné az államháztartási bevételeket és javítaná a pénzügyi rendszer stabilitását – emelte ki akkor Michel Barnier , a belső piaci ügyekért felelős biztos. A szén-dioxid-kibocsátás megadóztatásán kívül ilyen lenne az a különadó is, amelyet a pénzügyi szektorra vetnének ki „biztosításként” annak érdekében, hogy válság esetén ne az adófizetők pénzéből kelljen megmenteni a bajba jutott bankokat.
A Svédországban jelenleg alkalmazott 0,036 százalékos adókulcs esetén évente nagyjából 13 milliárd euró folyhat be a tartalékalapba, ha azonban a Barack Obama amerikai elnök által ez év januárban javasolt 0,15 százalékos rátát alkalmaznák, akkor bő 50 milliárd euróra számíthatnának. Mindkét esetben a bankok mérlegfőösszegét, nem pedig a pénzügyi tranzakciók nagyságát vennék alapul, mivel így nehezebb lenne kikerülni az adófizetést.