BUX 41,906.58
0.00%
BUMIX 3,960.45
0.00%
CETOP20 1,960.74
0.00%
OTP 10,580
0.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 17,500
0.00%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OPUS 193.2
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,834
0.00%
0.00%
ALTEO 2,390
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,645
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
GOPD 9,020
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
0.00%
NAP 1,226
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Három új kiírás még az idén

Az idén három újabb pályázatot hirdetnek meg a svájci alapban, összesen 28 millió frankos előirányzott kerettel – tudta meg a Világgazdaság Liliana de Sá Kirchknopftól, a Svájci Hozzájárulás budapesti irodájának vezetőjétől. A támogatási program keretében már a nyáron közzéteszik a testvértelepülési és partnerségi kapcsolatok létrehozását szolgáló felhívást, amelyből együttesen 3 millió svájci frank támogatáshoz juthatnak a legjobb projektek. A tervek szerint szeptemberben jelenik meg az Észak-Magyarország és Észak-Alföld felzárkóztatását célzó egészségügyi, valamint a közbiztonság témakörében egy szűkített körű kiírás, 13, illetve 12 millió frankos keret-előirányzattal.

Eddig hét pályázati felhívás jelent meg összesen 74 millió frankos kerettel a 2008 végétől működő Svájci Hozzájárulás égisze alatt. Ezek a regionális fejlesztés, árvízvédelem, infrastruktúra, természetvédelem, turizmus, kutatás-fejlesztés, civilszervezetek és a marginalizált, hátrányos helyzetű diákokat felkaroló ösztöndíjalap témakörében nyújtanak támogatást a legjobb projektek számára. A természetvédelemre szóló felhívást kivéve már mindegyik pályázat lezárult. Az év elején a Balassi Intézet közreműködésében a svájci ösztöndíjalap 3 millió frankos kerettel szintén meghirdette első felhívását. Az első ösztöndíjakat várhatóan szeptemberben ítélik oda, 2010. októberi tanévkezdéssel.

A program keretében, összesen 22 millió svájci frank támogatással a benyújtott pályázatok közül eddig öt projekt jóváhagyása történt meg, s július végéig további pályázatok támogatását jelentik be svájci részről. Elsőként a budapesti Andrássy Egyetem és St. Gallen egyetemének együttműködéséről írták alá a támogatási szerződést a projektben érintett felek, s ezt a megállapodást hamarosan újabbak követik. A regionális fejlesztésre pályázók közül pedig az első körben kiválasztott projektgazdákkal a héten találkoznak az iroda munkatársai a Kazincbarcikai, a Mezőkövesdi és a Sátoraljaújhelyi kistérségben, a programok tervezett helyszínein.

A svájci hozzájárulási program elindítását az Európai Unió kezdeményezte a kibővült egységes piac előnyeiért cserébe, az új tagállamok felzárkóztatásának támogatására, a gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentésére. Az Európai Bizottság és Svájc még 2006-ban állapodott meg az alap létrehozásáról. Ennek értelmében az alpesi ország a 2004-ben csatlakozott tíz EU-tagállamnak egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként öt éven keresztül összesen egymilliárd frank hozzájárulást biztosít.

A Magyarország keretének a felhasználását menedzselő budapesti Svájci Hozzájárulás-iroda vezetője alapvetően elégedett az eddig elért eredményekkel. Szerinte nálunk az út felénél jár és ütemesen halad előre a forráslekötés. Ezt mutatja a 2009-es 44,8 százalékos lekötési mutató is, amely ez év júliusára meghaladhatja az 50 százalékot. Az élen az infrastrukturális fejlesztések állnak, ezek általában nagyobb értékű, 3–7 millió frankos projektek. Utánuk a környezetvédelmi monitoring és a regionális fejlesztési támogatási kérelmek következnek. Ez a három terület teszi ki a program legnagyobb hányadát, mintegy 70 százalékát. A regionális fejlesztések elbírálásánál némi nehézséget okoz, hogy a pályázók eleget tegyenek a svájci részről elvárt hozzáadottérték-feltételnek. „Többen túl szigorúnak tartják ezt az előírást, mi viszont úgy látjuk, fontos, hogy komplex fejlesztési stratégiában gondolkozzanak a kistérségek” – jegyezte meg Liliana de Sá Kirchknopf. Ugyancsak fontosnak nevezte a magyar–svájci intézményi együttműködés hatékonyságának a növelését. Ennek érdekében a jövőben dinamikusabb és gyorsabb munkát várnak magyar intézményi partnerüktől, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől.

Felhasználás nálunk (a kétoldalú megállapodás szerint)

Területek: biztonság, stabilitás, reformok, környezetvédelem, infrastruktúra, a magánszektor támogatása, humánerőforrás- és társadalomfejlesztés

Megoszlás: a forrás 70 százaléka ezekre a területekre jut, s a keret 40 százalékát a leghátrányosabb helyzetű két régióból (Észak-Alföldről és Észak-Magyarországról) benyújtott pályázatok között osztják szét

Megoszlás: a forrás 70 százaléka ezekre a területekre jut, s a keret 40 százalékát a leghátrányosabb helyzetű két régióból (Észak-Alföldről és Észak-Magyarországról) benyújtott pályázatok között osztják szét-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek